Akármikor eszembe jut, látom valahol

vagy olvasok róla, mindig úgy érzem,

körüllengi valami titokzatosság, valami varázslat ezt a növényt.

Pár éve jött divatba, tudatosan keressük a kertészetekben,

Gonosz szellemek elűzője

Mivel a hunyorfajok (Helleborus spp.) minden része mérgező –

és ez ismeretes volt az ókori népek előtt –,

az ókorban a gonosz szellemek elűzéséhez használták fel

rituális körülmények között.

Gyökeréből készített porát a középkorban

fülzúgás,  sőt még téboly ellen is alkalmazták.

A fekete hunyor (Helleborus niger) –

amit karácsonyi rózsaként is ismernek –

a monda szerint egy fiatal lány földre hullott

könnycseppjeinek helyén nőtt ki, aki akkor fakadt sírva,

amikor nem tudott a Kis Jézus születésének alkalmára

ajándékot vinni Betlehembe.

A hunyorfajok a kétszikűek osztályába, a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe,

a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjának

Helleborus nemzetségébe tartoznak.

Ebbe a nemzetségbe eddig 25-30 fajt ismerünk.

A hunyorfajok évelő, kivétel nélkül mérgező növények:

alkaloidjai az idegrendszerre és a szívre hatnak

(különösen a fekete hunyor mérgező!).

Lombhullató és örökzöld fajai is ismeretesek.

Származási helyük a Kaukázustól Közép-Európán át

a Balkán-hegység vonulataiig terjed.

Mivel minden cserje és fa lombfakadása előtt virágoznak

a hunyorfajok, így elegendő fényhez jutnak fejlődésük

kezdeti időszaka alatt is: virágzásuk a természetes élőhelyükön

januártól márciusig jellemző.

Csésze alakú, bókoló szirmokat hoz

, köztük hosszú, sárga színű porzókat nevel.

Levelei fényesek, mélyzöld színűek.

Ritkaságuk miatt a hazánkban

természetes körülmények között fellelhető 3 faj

mindegyike védett (pl.: illatos hunyor).

Kertünkbe ültetésükkor arra figyeljünk,

hogy kis méretük miatt csak nagyobb tömegben mutatósak,

a hóvirághoz és ibolyához hasonlóan.

Amikor helyet választunk számukra, vegyük figyelembe,

hogy a hunyorfajok félárnyékos helyen, meszes

és jó vízáteresztő képességű talajban fejlődnek a legszebben.

Hála ezen igényeiknek, hazánkban a legtöbb kertbe

kockázat nélkül ültethető.

Kedveli a félárnyékos, árnyékos kertzugokat, ahol jó szerkezetű,

jó vízáteresztő humuszos talajba ültetve évekig szépen fejlődik.

Mindegyik gyönyörű és egyedi

Számos különleges megjelenésű hunyorral is találkozhatunk már,

íme a legismertebbek ismertetője.

A kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum)

Délkelet-Európából származó növény, amely nálunk csak

a Dunántúl domb- és hegyvidékeinek

tölgyes-bükkös erdeiben fordul elő,azon belül is a Vértes hegységben.

15-25 cm-esre nő meg, hajtásai általában egyesével bújnak elő

a földből, nem bokrosan.

Az illatos hunyorral (Helleborus odorus)

a Mecsek környékén találkozhatunk, virágtakarója

a kisvirágú hunyorhoz hasonlóan zöld színű, de annál nagyobb,

kb. 5-7 cm-es átmérőjű, illata a bodzáéra emlékeztet.

A fekete hunyor után a legkorábban nyíló hunyorfaj,

jellemzően a hóvirággal egy időben virágzik.

Hazánkban ritkasága miatt védett növény!

Mint minden hunyorfaj, az illatos is erősen mérgező!

Forrás: szöveg agroforu.hu