Híres magyar tudósok

2021.02.02

De jó lenne ha az emberek

legalább ennyit tudnának a magyarokról!

Amikor Enrico Fermi Nobel-díjas atomfizikust

megkérdezték, hisz-e a földönkívüliek létezésében, így válaszolt:

„Már itt vannak közöttünk... magyaroknak hívják őket.”

Legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk,

egymás közt beszélt különös nyelvük,

furcsa angol kiejtésük miatt amerikai tudós-körökben

tréfásan marslakóknak nevezték azt a mintegy 50 magyar tudóst,

akiknek a XX. század legnagyobb felfedezéseit köszönheti a világ.

Egy amerikai tanulmány szerint a XX. századot

Budapesten készítették elő, hiszen magyar anyanyelvű volt,

és valamelyik híres budapesti iskolában tanult

szinte minden tudós, aki a XX. századot meghatározó

számítástechnikát, az atom- és űrkutatást elindította, továbbfejlesztette.

„Neumann, Szilárd, Wigner, mars ki a Városligetbe!” –

Ezt nem három vásott kölyöknek mondta a számtantanár,

hanem három matekzseninek:

Neumann Jánosnak, Szilárd Leónak és Wigner Jenőnek,

akik osztálytársak voltak Budapesten a Fasori Gimnáziumban,

s oly döbbenetes volt a matematikai tudásuk,

hogy dolgozatírás helyett inkább levegőzni küldte őket a tanáruk,

hiszen pillanatok alatt megoldották a legnehezebb feladatot is.

Később mindhárman világhírűvé váltak.

Wigner Jenő az atomreaktor, Szilárd Leó az atombomba,

Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója.

Tudásukkal hatalmas erõt szabadítottak ki a palackból,

de mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy háborús célra,

emberek ellen használják az atomenergiát.

Szilárd Leó Einsteinnel együtt levélben kérte az amerikai elnököt

a maghasadás békés felhasználására.

Nem rajta múlott, hogy nagyszerű találmányát

tömegpusztító fegyverként vetették be.

Neumann János a számítógép atyja,

korának egyik legnagyobb lángelméje.

Az általa 1943- ban megépített computer akkora volt, mint egy szoba,

de kétségtelenül ez az őse a mára már

táskányira zsugorodott számítógépeknek.

Neumann János Eisenhower amerikai elnök tanácsadója volt,

ő beszélte le Kína megtámadásáról.

Halálos ágyánál a hadsereg magas rangú tisztjei váltották egymást,

nehogy lázálmában katonai titkokat beszéljen ki.

Fölösleges volt. Neumann János haláltusájában magyarul beszélt...

Nemcsak a számítógép megalkotása,

hanem fejlesztésének fontos lépései is magyar nevekhez kötődnek.

Kemény János a legelterjedtebb programozási nyelv,

a Basic nyelv és a világot meghódító e-mail rendszer megalkotója.

Simonyi Károly fejlesztette ki az Excel táblázatkezelő programot,

õ a híres Microsoft cég második embere,

Bill Gates neki köszönheti, hogy a világ leggazdagabb emberévé válhatott.

Lovász Lászlót és Bélády Lászlót a szoftverfejlesztés,

Gróf Andrást a mikroprocesszorok

illetve a személyi számítógépek megalkotása miatt tartják

az informatikai forradalom legnagyobb alakjainak.

Lánczos Kornél kiváló elméleti fizikus és matematikus

Einstein munkatársa volt, akinek azt írta a relativitáselmélet megteremtője:

„Ön az egyetlen általam ismert ember, aki ugyanúgy közelít a fizikához, mint én.”

A magyar tudósok különösen vonzódtak a repülés tudományához.

A levegőt meghódító felfedezéseik évtizedekkel megelőzték korukat.

Asbóth Oszkár az Arad megyei Pankotán született, Aradon tanult.

Kármán Tódor munkatársaként a helikopterek történetének kimagasló alakja.

A Kennedy elnök által kitüntetett, harminc egyetem

díszdoktorává avatott Kármán Tódorról

a Holdon és a Marson krátert neveztek el.

Õ az első helikopter és a sugárhajtású repülőgépek kifejlesztője.

Kármán kutatásai alapján valósulhatott meg

a hangsebességet túllépő repülőgép és a rakétatechnika.

Fonó Albert a sugárhajtás elvének atyja.

A Hoff Miklós által kifejlesztett vékony falú szerkezeteket alkalmazzák

ma is világszerte a repülőgépek, űrrakéták, tengeralattjárók építésénél.

Bay Zoltán az űrkutatás úttörője. 1946-ban

amerikai kutatókkal egyidőben sikerül

Budapesten felállított radarjával a Holdra jeleket irányítania,

és visszhangot érzékelnie.

Szebehelyi Győzőnek döntő szerepe volt abban,

hogy az amerikaiak eljutottak a Holdra:

õ tervezte meg az Apolló űrhajók pályáját.

Csonka János és Bánki Donát nevét

mindenkinek ismernie kellene, aki autóba ül:

a világon burrogó sok száz millió benzinmotor

mind az általuk feltalált porlasztóval működik.

„Ma stresszes napom volt” – meséled édesanyádnak,

de vajon tudod-e, hogy a stressz fogalmát magyar tudós,

Selye János ismerte fel, és határozta meg pár évtizeddel ezelőtt.

Mihály Dénes a televíziós közvetítés, a hangosfilm,

Goldmark Péter a színes televízió,

Csicsátka Antal a sztereó technika feltalálója.

Rubik Ernő zseniális találmánya, a világot meghódító

bűvös kocka nem gyerekjáték – bár lehet

, hogy nektek is sikerült már kiraknotok mind a hat oldalát.

Valójában igen bonyolult matematikai tudást igényel

mind az alkotó, mind a játékos részéről.

A XX. század legfontosabb felfedezései magyar nevekhez fűződnek,

hat amerikai elnöknek magyar tudós volt a tanácsadója.

Ámul a világ: honnan fakad ez a világot alakító szellemi erő?

Teller Ede anyanyelvünkben találta meg a titkot:

"Bámulatos és hatalmas a szép magyar nyelv

kifejező ereje és hatása a magyar fiatalokra.

Életem legnagyobb tudományos felfedezése, hogy csak egy nyelv van, és az a magyar.

Forrás: www.facebook.com/ennembantammeg/

Megosztás:

Kategória: Híres emberek Cimkék: híres magyar tudósok találmányaik Hozzászólások

Híres magyar tudósok

Híres magyar tudósok hozzászólásai

Szólj hozzá