1. Az USA 6. elnöke, John Quincy Adams

az időjárási viszonyoktól függetlenül, minden reggel

meztelenül fürdött a Potomac folyóban.

Az anekdota szerint (amelynek igazságtartalma kétséges)

Anne Royall újságírónő ellopta ruháit,

és csak azután adta vissza, hogy válaszolt a kérdéseire.

2. Miguel de Cervantes, a Don Quijote szerzője

úgy próbálta fokozni a kreativitását,

hogy térdig érő hideg vízben áztatta a lábait.

3. Leonardo da Vinci nem volt a pihenés megszállottja.

Négyóránként aludt 20-30 percet, így naponta összesen 2-3 órát töltött ágyban.

4. Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző minden nap

fejen állással kezdte a napot.

5. Démoszthenész olyannyira komolya vette szónoki képességei csiszolását,

hogy olykor hónapokon át csak feje egyik feléről nyíratta le a haját,

hogy elmenjen a kedve a kimozdulástól, és így kényszerítse magát a gyakorlásra.

6. Friedrich Schiller német drámaíró

folyamatosan rohadt almákat tartott az íróasztalán,

mivel állítása szerint erre volt szüksége ahhoz,

hogy írni tudjon. Barátja, Goethe nehezen viselte a szagokat.

7. A legendás meseíró, Hans Christian Andersen utazásai közben

mindig hordott magánál egy kötelet,

mivel folyamatosan attól félt, hogy szállodai szobájában tűz üt ki.

8. Marcel Proust gyakorlatilag az ágyban fekve írta meg

Az eltűnt idő nyomában című művét.

Délután 3-4 óra előtt általában fel sem kelt, ennek ellenére

gyakran panaszkodott arra, hogy mennyire megerőlteti a munka.

9. II. Vilmos német császár annyira a lovaglás megszállottja volt,

hogy még íróasztalánál is egy nyeregben ült.

10. A komoly mentális zavarokkal küzdő I. Ottó bajor király kijelentette,

hogy a kredencében található szellemek azt tanácsolták neki,

hogy egészsége megőrzése érdekében

minden nap lőjön le egy parasztot.

Amikor az uralkodó szokását észrevették,

vaktölténnyel töltötték meg fegyvere tárát,

az aznap lelőtt paraszt pedig megjátszotta, hogy meghal.  

A feltaláló, aki irtózott a kerek tárgyaktól

Túlzás nélkül kijelenthető,

hogy kevés olyan bogaras feltalálót hordott a hátán a föld,

mint Nikola Tesla. 

A  világhírű fizikus több mint kétszáz szabadalmat jelentett be,

az ő nevéhez fűződik többek között  a rádió feltalálása is.

Tesla mindig is hajlamos volt a neurózisra és a sértődésre,

ráadásul tisztaságmániás volt, irtózott a kerek tárgyaktól

és csak olyan szobában volt hajlandó megszállni,

amelynek száma osztható volt hárommal.

A "krimi koronázatlan királynője", Agatha Christie

igen termékeny író volt: hosszú élete során összesen 66 detektívregényt,

17 színdarabot, számos novelláskötetet, illetve verseket és mesét írt -

nem beszélve az álnéven szerzett romantikus regényeiről -,

ám e megterhelő munka ellenére különös munkamódszerrel dolgozott,

ugyanis nem használt íróasztalt. Irodája sem volt,

leghíresebb regényét, az 1934-ben megjelent 

Gyilkosság az Orient expresszen című művét például

hotelszobájában vetette papírra.

Azt gondolja, koffein-túladagolásban szenved?

Soknak tartja a napi 3-4 csésze kávét?

Ez mind semmi Honore de Balzachoz képest,

a Huhogók világhírű szerzője ugyanis - ha hihetünk a forrásoknak -

írd és mondd napi 50 kávéval mérgezte magát.

Ugyan a kávébab gazdag a különböző bioaktív összetevőkben,

  s a napi három adag sötét pörkölésű kávé

a legújabb kutatások szerint kifejezetten jótékony hatással van a DNS-ünkre,

azonban az ennél nagyobb mennyiség még

az egészséges embereknek sem ajánlott.

A tudós, aki nem csak kutatta, meg is ette az állatokat

Az angol természettudós, Charles Darwin

szokatlan táplálkozási szokása egyetemi éveire nyúlik vissza,

mikor a Cambridge-en Gourmet Club néven társaságot alapított

azzal a céllal, hogy társaival a lehető legfurcsább állatokat megegyék.

A klub heti "szeánszai" során a kíváncsi gourmand-ok asztalán volt minden:

kipróbálták a sólymot és bölömbikát is,

de a túlságosan rágósnak bizonyuló macskabagollyal már meggyűlt a bajuk.

Winston Churchill esti rituáléiban semmi különleges nem volt,

hacsak nem az, hogy mindent óramű pontossággal csinált.

Az irodalmi Nobel-díjas politikus napi rutinja:

Churchill este ötkor egy gyenge whiskyt hörpintett fel szódával,

majd ledőlt, és másfél órát szundikált,

így gyakorlatilag 24 óra alatt másfél napig tudott dolgozni.

A ködös Albionban igen szokatlannak tetsző alvási szokásai miatt

Churchill állítólag a kádban elterülve vitatott meg

bizonyos politikai kérdéseket a háborús kabinettel.

A zeneszerző, aki folyton meditált

Bonnban született, zongoristaként már nyolcéves korától szerepelt,

1792-ben ment és telepedett le Bécsben,

ahol az arisztokrácia kedvence lett,

később zongora- és hegedűversenyeket, kilenc szimfóniát,

nyitányokat, kísérőzenéket, baletteket, dalokat,

kórusműveket komponált; egyetlen operája a Fidelio.

Ludwig van Beethoven nem tudott megülni a fenekén:

titkára, Anton Schindler elmondása szerint miközben dolgozott,

folyamatosan járkált, kezére újra és újra egy korsó vizet öntött,

mélyen hümmögött és mély meditációba "zuhant".

Frissen pörkölt reggeli kávéjához gyakran saját kézzel válogatta ki

az összesen hatvan babszemet,

majd hosszú sétára indult, hogy kreatív energiákat gyűjtsön,

fürdés közben pedig zenét szerzett.

Az író, aki napjában százszor fésülködött

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Charles Dickens volt

Anglia első igazi irodalmi szupersztárja,

a Twist Olivér, a Szép remények, az Örökösök 

című klasszikusok szerzőjét a viktoriánus kor

és az angol nyelvű irodalom legnagyobbjai közt emlegetik.

 Dickens ugyanis már-már megszállottan ügyelt külsejére,

így hajára, amelyet egyik cselédje állítása szerint

a mindig kezénél levő fésűjével naponta százszor is megigazított.

 Furcsa szokásaitól a hálószobájában sem tudott megszabadulni:

mindig észak felé fordulva aludt.