A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan

Quintilis, „Ötödik” nevet viselte, mivel

az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt.

I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak

Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.

E hónap az érettséget hozza mindenkinek, nemcsak a gabona,

a zöldség és a gyümölcs érik meg ilyenkor,

hanem a felnőtt, házas ember is éretté válik ahhoz,

hogy családot alapítva, elvetett mag módjára,

önmaga kényelmét föláldozva gyermeknek adjon életet.

A legmelegebb hónapban járunk.

A Nap érzi, hogy ereje egyre csökken majd,

és utoljára még kitombolja magát.

Tüze olyan erős, hogy mindent kiszárít, töve szakad a növényeknek.

Ilyenkor a nap melegétől gyorsan édesednek a gyümölcsök.

A természet pazarlóan bőkezű, terített asztallal vár bennünket.

Július az aratás hónapja.

Vallásos szertartásokkal is összekapcsolódó hiedelmekkel és szokásokkal

gyekeztek biztosítani a kenyérgabona betakarításának sikerességét.

Az aratást kalapemeléssel, imádsággal, fohászkodással kezdték.

A munkánál használatos eszközeiket a templomkertben gyűjtötték össze,

ahol a pap megszentelte.

Az aratók a búzatábla szélén letérdeltek, keresztet vetettek.

Az első learatott búzaszálnak, az első kévének nagy jelentőséget tulajdonítottak.

Amelyik baromfi ebből evett egészséges és termékeny lett,

ha az arató derekára kötötte, elűzte a fájdalmat, vélték a hiedelmek szerint.

A vidám hangulatú aratókat elsőként meglátogató gazdát

a learatott gabona szalmájával megkötözték,

aki borral, pénzzel váltotta ki magát.

Júliusi jeles napok

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja

A római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról,

és az Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg.

Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.
A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.

Július 20. - Illés napja

Munkatilalom napja, a villámcsapástól való félelem miatt.
Megfigyelések igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok.

Július 22. Mária Magdolna napja

Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből

az evangéliumi történet szerint.

Mária Magdolna hosszú hajával Krisztus lábát törölgette,

így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni,

hogy még hosszabbra nőjön.

Az időjárásjósló hiedelem szerint, esőt hozó nap,

mert Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 25. - Jakab napja

Utasemberek, búcsújárók, hajósok védőszentje.
A néphagyomány szerint Jakab napra le kell aratni a zabot,

mert ami kinn marad elvész.
Az időjárásjósló hiedelem szerint a Jakab napi időjárásból

a télre lehet következtetni. Ha sok a felleg sok hó lesz a télen.

Július 26. - Anna napja

Szent Anna Szűz Mária anyja.

Hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok.

A Kedd asszonyaként is emlegetett, mert a keddi napot neki szentelik.

A szabók, bányászok védőszentjükként tisztelték.

Ha Anna napon jó idő van, megkezdték az annabab szedését, a kender nyűvését.