Grassalkovich Kastély Gödöllő

A Grassalkovich-kastély Gödöllőn, Pest megyében található.

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya.

 A 18. század egyik legjelentősebb főurának,

a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak,

Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő.

A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építtette,

Mayerhoffer András tervei alapján.

  A díszterem a középső rész utcai frontján van,

a terem alapterülete 170 négyzetméter.

Az északi szárnyban pedig  készült el a ma is működő római katolikus templom.

A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között.

Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával.

. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza.

 Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik

az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése

és a franciakert tájképi kertté való alakítása.

1841-ben Grassalkovich Antal halálával kihalt

a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot

a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg,

akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.

 A korábbi franciakertet

Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká.

A kastélyparkban van egy királydombi pavilon,

amelyet 1751-ben Mária Terézia idelátogatásakor Grassalkovich Antal emeltetett.

Alcsúti Kastély

Az alcsúti kastély a Vértes keleti lábánál, a Váli-víz völgyében helyezkedik el.

Az Alcsúti Arborétum az egykori Habsburg-kastély parkja.

A pompás klasszicista nyaralót Pollack Mihály építette

1819 és 1827 között József nádor számára.

Az alapkő letételére 1821. június 13-án került sor.

A nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába.

Az épület, amely a második világháborúig a Habsburg-család tulajdonában volt,

elpusztult, köveit elhordták, már csak oszlopos, timpanonos bejárat része áll.

1816-ban József nádor és felesége Hermina anhalti hercegnő Magyarországra költözött.

A házaspár egy ideig ebben a kastélyban lakott.

József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot,

a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét.

A nádor maga is kiváló kertész hírében állt,

saját keze nyomát is magán viseli a park

, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt, királyi kertészként.

Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került.

Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe:

tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris

, juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa.

1941-ben a parkot védetté nyilvánították.

  Később a kastély leégett, köveit a lakosság és a vállalatok széthordták.

Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg.

1952-ben ismét védetté nyilvánították a parkot,

és elkezdték a rendezési munkálatokat, hogy megnyithassa kapuit az Alcsúti Arborétum.

Andrássy-kastély, Tiszadob

A romantikus stílusú tiszadobi Andrássy-kastély a szájhagyomány szerint

a kastély Erzsébet magyar királyné tiszteletére,

a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyok mintájára készült.

A kastélyt id. Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette,

valószínűleg Alpár Ignác tervei alapján 1880-1885 között.

A kastély mögötti angolkertet is ő létesítette, amit máig szépen gondoznak.

A soktornyos épület neogótikus-romantikus stílusjegyeket hordoz.

A kastély a Tisza partjához közel, magaslaton épült,

így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából.

A parkot kelet felől maga a folyó határolja.

A kor ízlésének megfelelően az épület homlokzata előtt külön előparkot létesítettek

 nyírt bukszusokkal, tiszafákkal, közepében Fadrusz János szép szobrával.

  Távolban a kertrész fölött eltekintve a tokaji Nagykopasz vulkáni kúpja zárja a látványt.

A park a tájba illeszkedik.

A kastély környékét egykor rózsalugasok és díszcserjék is ékesítették.

A kastélytól távolodó kertrészeket a Tisza egykori ártéri erdejének ritkításával

A park területe a második világháború után a  kastélyból gyermekotthont alakítottak ki.

Esterházy-kastély, Fertőd

A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás

Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója.

Mai formáját a 18. század második felében nyerte el,

Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján.

Több építész dolgozott rajta, de a munkát a herceg fogta össze.

Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület,

amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja.

A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető.

Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén

a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély.

„Magyar Versailles”-nak is nevezik.

A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott.

Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték,

amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának

.
A kastélyban egy lakosztályt tart fenn az állam az Esterházy családnak,

azaz jelenleg herceg Esterházy Antal számára.

A kastélyban a díszudvar háromnyílású pompás kovácsoltvas kapuval nyílik.

A festői mozgalmasságú szabadlépcsőkön lehet eljutni

a gazdag dísztermet magában foglaló középrészhez

és a csipkeszerű szalagfonatos kőmellvéddel koronázott belvederére.

A kastélyegyüttes részeként megmaradt épületek, építmények:

az egykori gazdasági igazgatóság épülete,

az egykori muzsikaház (ami ma múzeum és polgármesteri hivatal),

a hajdani lovarda épülete, a szálloda és vendéglő épülete,

a főépület főbejáratával szemben található két őrségi épület,

a volt Marionett színház épülete (ma magtár)

és a Kelemente-patak festői szépségű, a kastély fertőszéplaki tengelyében lévő hídja.

Az épületegyüttes fő értéke a környező templomokra tájolt,

jellegzetes barokk szerkesztésmódja

Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó

A Károlyi-kastély Fehérvárcsurgón, Fejér megyében található.
A fehérvárcsurgói birtok első tulajdonosa 1690-ben a Hochburg család volt,

majd a Berényi és később a Perényi családé lett.

Feljegyzések szerint a mai kastély helyén már 1786 előtt állt

Perényi Ignác báró barokk kastélya.

1834-ben a birtokot Berényi Imre elzálogosította Károlyi György grófnak,

aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával

egyik alapító tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának.

1853-ban a terület vásárlás útján végérvényesen a Károlyi családhoz került.

A kastély építése 1844 és 1851 között Henrich Koch tervei alapján történt,

aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte.

. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte,aki mint a Károlyi család építésze,

a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt.

A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott.

A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya,

négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük húzódó ballusztráddal.

A kastélyudvarban franciakertet alakítottak ki.

Festetics-kastély, Keszthely

A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke

. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években,

nagyszabású átépítés és bővítés után nyerte el végleges formáját.

A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet,

amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik

. Önálló kongresszusi központtal és színházzal rendelkezik.

Jankovich-kastély, Visz

Az elnevezés francia eleganciát sugall: a Visz mégsem Provence-i településnév:

a Balaton déli partjától néhány kilométerre fekszik ez a csodás kis falu,

melynek határában, az egyik legnagyobb magyarországi vadászterület

közvetlen közelében található a hangulatos kastély.

Forrás:vitorlazas.hu