A tojás  az újjászületésnek a legősibb jelképe.

Fontos szerepe van a húsvéti étkezésben is,

de a tojás színezése régre nyúlik vissza.

Leggyakrabban pirosra festették a tojásokat,

ami a mágikus erejébe vetett hit miatt volt.

Sok feltevés szerint pedig Krisztus vérét jelképezte.

A tojásfestés az egész világon ismert népszokás.

Magyarországon ezek a minták leginkább geometrikusak.

A tojást hosszanti vonalakkal két vagy négy mezőre osztják,

ez a rámázás.

Az így kialakult mezőket díszítik, ezt hívják tojáshímzésnek,

az így elkészült tojás pedig a hímes tojás.

A tojás minden nép számára az újjászületést,

a tavasz, a húsvét érkezését jelenti.

Romániában a vendégek a gazdának tojást vittek,

megütögették vele és közben köszöntést mondtak.

A görögök azt a tojást, amit a tyúk először tojt nagypénteken,

varázserejűnek tartották.

A német hiedelem szerint, húsvét reggel

egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.

Sok esetben jóslásra is használták:

ha nagypéntek éjjelén feltörték, és egy pohár vízbe csurgatták,

megmutatta, hogy milyen lesz a jövő évi termés.

Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre

húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása.

(forrás:sulihalo.hu)

A tojásfestés története

A legenda szerint Ostara, a germán istennő birtokolt

egy különleges madarat, ami színes tojásokat tojt.

Egy nap az istennő a gyerekek szórakoztatására

nyúllá változtatta a madarat, azóta tojnak a nyulak

színes tojásokat.

Ostara ünnepén a germánok egymásnak tojást adtak

és megették, más források szerint elásták azokat.

Magyarországon avarkori sírokban is találtak már festett,

mintákkal ellátott tojásokat.

Az első írásos emlékek a témában Anonymus idejéből,

a XIII. századból maradtak ránk.

Először 1615-ben, Strassburgban említik a húsvéti tojásokat.

Ezek eredetileg egyszínűek voltak.

Nyugat-Európában a leginkább elterjedt szín a piros,

Kelet-Európában pedig az arany volt

és csak a 17. században kezdték többszínűvé festeni,

illetve különféle mintákkal ellátni a tojásokat.

A  húsvéti nyúl képe az 1700-as években

az Egyesült Államokban is megjelent.

A pennsylvaniai holland telepesek az "Osterhase"

vagy "Oschter Haws" (azaz a Húsvéti Nyúl)

eljöveteléről meséltek gyerekeiknek.

Az ünnepi szokás szerint a jó gyerekek

színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól

gondosan kikészített sapkáikba.

(forrás: http://kovacsneagi.qwqw.hu)

A tojásfestés számos európai országban hagyomány.

A díszítéshez bármilyen tojás felhasználható.

A liba, kacsa és tyúktojásokat általában kifújják,

majd az üres héjat díszítik különböző technikákkal.

Az emu és a strucc tojásoknak annyira vastag a héja,

hogy probléma nélkül lehet faragni.

Dél-Afrikában 60 000 éves, faragott mintákkal díszített

strucctojásokat találtak.