A guava a trópusok egyik legelterjedtebb gyümölcse.

A legnépszerűbb a Hawaii szigeteken és Thaiföldön

ahol a gyümölcsnek igen nagy kultusza van.

Mivel vadon is igen gyakran előforduló gyümölcs

és igen jó szomjoltó a trópusokon

az idők kezdetétől igen gyakran fogyasztják.

A Hawaii szigeteken oly népszerű a gyümölcs,

hogy külön arborétumban mutogatják

a kíváncsi turistáknak a különféle guava fajtákat.

Természetesen ott megvásárolhatóak

a különböző guavából készült termékek is (fagyi, befőtt, joghurt).

A guava féléknek számos fajtája van,

ám mindegyikre jellemző a, körte, vagy bogyószerű gyümölcs,

a jellegzetes pézsmaillat, a kissé fanyar,

ám édes íz és magas víztartalom.

Rendkívül változatos a guava fajtáinak sora.

Méretben, formában és színekben is.

Íme néhány példa a választékból: Sárga gyümölcsű guava:

A legelterjedtebb guava. Termései zölddiónyi nagyságúak,

éretten puhák, sárga színűek.

Húsa hófehér, nagyon finom.

51 kcal, 213 kJ/100 gramm

Akkor találtunk igazán jó guavát, ha kemény

és kívül kevés apró maggal borított gyümölcsöt találunk.

(Azok a fajták melyek külsejét több mag fedi kevésbé finomak.)

Mivel víztartalma magas, maximum 1-2 hétig tartható el.

Nem érdemes fagyasztani!

A guavát nem ajánlatos meghámozni,

mert mint ahogyan a régi bölcsesség mondja,

a héjában van a vitamin.

A közönséges guavából lekvár, zselé, vagy befőtt is készíthető.

A friss guava nyersen, egészben, vagy szeletelve,

cukorral és tejszínnel igazi csemege.

A guava C-vitamin tartalma igen magas,

mint egy ötszöröse a narancsénak,

ezenkívül A-, és B-vitaminban is gazdag.

Ha sok guavám van, készíthetek egy chilis-vodkás nyers guava­levest,

étvágygerjesztő hatású,

vitaminokban meg más hasonló jókban fölöttébb gazdag.

A guavából készíthető ínyencségek legfontosabbika mindazo­n­által

a guavazselé .

Azért fontos, mert számos további étel alap­anya­gai között szerepel,

noha egyébként önmagában, pirítósra kenve is kiváló,

pláne, ha azt a pirítóst előzőleg földimogyoróvajjal is megkentük.

Emellett garantáltan meggyógyít mindenféle nyavalyát,

a kólikától kezdve egészen az agytumorig,

legalábbis ama nagymamakorú latin-amerikai hölgyek szerint,

akik a guavazselé készítésében a legnagyobb ügybuzgalmat mutatják.

Desszertnek készíthetek például sült banánt.

Mindenekelőtt felverek egy jó adag tejszínt,

összekeverem kókuszreszelékkel és egy órára beteszem a hűtőbe.

A banánokat hámozom, hosszában ketté­vágom

és egy kivajazott lapos jénaiba rakom.

Bevonom egy jó adag guavazselével

és kétszáz fokos sütőben aranybarnára sütöm.

Melegen, a kókuszos tejszínhabbal tálalom.

 Megemlítem a buddhista ürességlecsót,

ami tavaly júliusban debütált a Mikszáth téri Lecsófröccs Pikniken.

Csupa bo­gyisz­lóiból római köménnyel, korianderrel, kurkumával,

gyömbérrel, kevés ánizsmaggal, mazsolával, mandulával;

Buddha azt tanította, hogy az élet szenvedés,

és mint minden­ben, ebben is igaza volt.

Az élet általában véve és lényegileg szenve­dés.

De néha jobbnak látszik.

Forrás: részletek: Váncs István: Guava

gourmandnet.hu