Kanizsa József: Farsangi maszkabál
Maszkabálba
készül az utca,
A talpalávalót
Pőce Gyula húzza.
Ringyes rongyos maskarák,
Szalma, meg
kukorica figurák,
Fura táncuk
fürgén ropták.
Szólt a nóta
táncolt a láb,
Nevettük a
sok maskarát.

Kerék Imre: Farsang

Arcod rejtsed álarc mögé,

öltsél cifra maskarát,

szökjünk, tomboljunk.

Itt a farsang,

pönögjenek citerák!

Sült malacka vicsorít ránk

fehér gyöngysor a foga,

Együnk-igyunk,

dorbézoljunk,

nyekeregjen a duda!

Járjuk-ropjuk, hadd dobogjon

nyírfakéreg bocskorunk!

Három napig tart a vígság

majd a böjtben alhatunk.

Pálfalvi Nándor: Farsang

Táncra, táncra kisleányok,

daloljatok fiúk,

itt a farsang, haja-huj,

ne lássunk most szomorút!

Mert a farsang februárban

nagy örömet ünnepel,

múlik a tél, haja-huj,

s a tavasznak jönni kell!

Gazdag Erzsi: Itt a farsang

Itt a farsang, áll a bál,

keringőzik a kanál,

Csárdást jár a habverő,

bokázik a máktörő.

Dirreg, durrog a mozsár,

táncosra vár a kosár,

A kávészem int neki,

míg az őrlő pergeti.

Heje-huja vigalom!

habos fánk a jutalom.

Mákos patkó, babkávé,

értük van a parádé.

Drégely László: Karnevál

Pörög a sok táncospár

Trilla-lalla, haj,

Három napja áll a bál

Trilla-lalla, haj!

Ferkó fején korona,

Paprika az orra,

Karnevál-hercegnek

Udvari bohóca.

Mögötte Sárika

Tipeg, mint egy dáma,

Hátán színes legyező:

Ő egy kényes páva.

Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál

De érdekes volna,

ha kutyabál volna,

s farsang napján

minden kutya

bálba gyalogolna,

nagy kutya is,

kis kutya is,

kit csíp még a bolha.

Czeglédy Gabriella: Áll a bál

Farsangi fánk,

pufóka,

teremben áll

a móka.

Kéményseprő,

Piroska,

a szakács meg

a kukta

ropják együtt

a táncot,

mind megeszik

a fánkot.

Galambos Bernadett: Farsangi fánk

Szalagos a csuda fánk,

nekünk süti nagyanyánk.

Alig győzi, alig bírja,

minden lurkó elkapkodja.

Csuda jó az illata,

kerek szalag takarja.

Lekvárt rakjunk közepébe,

hadd kerüljön a bendőnkbe!

Osváth Erzsébet: Sül a fánk

Serceg a zsír,

sül a fánk.

Fényessárga serpenyőből

ragyog ránk.

Illatozik,

nő, dagad,

az orrunkat csiklandozó

jó falat.

Már a tálon

a sok fánk,

Fehér cukorfelhő alól

nevet ránk.

Ránk nevet

és integet.

Itt a farsang, vidám farsang,

gyerekek.

Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk

Fánkot sütött nagyanyánk... Volt öröm!

Egy üst zsír feketéllett a tüzön.

De amikor kezdett duzzadni a fánk,

Nagyanyó kiált: „Elfogyott a fánk!”

Se fánk – se fánk...

Szaladtam én a szerbe szívesen,

de ott sem volt biz egy sziporka sem...

Holott kezdett már esteledni ránk.

Ott a sok fánk, és nem volt semmi fánk!

Se fánk – se fánk...

Drégely László: Jancsi -bohóc

Hipi-hop,

Itt vagyok,

Szamárfület

Mutatok.

Hoplá-hó,

Táncolok,

Ugye milyen

Szép vagyok?

Orrom retek,

Fülem kajla,

Aki itt van,

Hangom hallja:

Jancsi bohóc

Az én nevem,

Aki sír, azt

Kinevetem!

Devecsery László: Bohóc-biztató

Gyertek, gyertek, gyerekek!

Én veletek nevetek!

Mosolyogjunk, kacagjunk,

kacagtatók maradjunk!

Néha úgyis rossz a világ:

víg kedvünkből nyíljon virág!

Szedjük gyorsan nagy csokorba!

Nézzük meg, hogy ki mogorva!

Adjuk néki ezt a csokrot,

vidámságból termett bokrot…

Ő se legyen szomorú,

elkerülje őt a bú!

Most mindenki nevessen;

mosolyogva szeressen.

Vidor Miklós: Bolond-bál

Bolond-bálban jártam

az este,

a szamárral táncolt

a kecske.

Három majom húzta

a nótát,

vasvillával ettek

szamócát.

Be is csípett egy-két

legényke,

lisztes zsákot húztak

a pékre,

hordón lovagolt egy

bohóc ott,

két füles dinnyével golyózott.

Nyúlfi elől iszkolt

a róka,

fején árvalányhaj-

-paróka,

víg paprikajancsi

dobolt rám!-

ilyen volt a híres

bolond-bál.