A farsang

A farsang Vízkereszttől a húsvéti böjtig tart,

tulajdonképpen egy nagy télbúcsúztató ünnepségsorozat.

Csúcspontja az utolsó három nap.

Ilyenkor rendezik a karneválokat Velencében és Rióban,

itthon a mohácsi busójárás a legnagyobb farsangzáró esemény.

El kell űzni a halált, az ártó erőket, a hideget.

Zajos mulatságokkal kell elkergetni a gonosz szellemeket,

akik el akarják gyengíteni a Napot.

A farsang ételei

Megettük a sonkát, a kolbászt,

a sok káposztát és a pogácsákat.

A kocsonya is tipikus téli/farsangi étel

pálinkával és borral kísérve természetesen.

Fogyott a baromfihús és a kelt tészta is.

Gyakran készítettek rétest is,

ha jól nyúlt, szerencsés év várt a családra.

A farsangi étkezések alapvető étele

a fánk, más néven pampuska.

Mágikus erőt tulajdonítottak neki,

amelyik házban fánkot sütöttek,

annak nem vitte le tetejét a vihar.

Farsang farka

Farsangvasárnap, Farsanghétfő,

Húshagyó Kedd, ezek a napok zárják le a farsangot,

és mindegyikhez más-más néphagyomány kötődik,

melyek többségének természetesen van

gasztronómiai vonatkozása is.

Farsangvasárnap

További elnevezései például:

csonthagyóvasárnap, sonkahagyóvasárnap.

Piroskavasárnapnak is nevezték egy piroska nevű kalács után.

Tipikus étel volt a tyúkhúsleves és a töltött káposzta

és megjelent a cibereleves is,

mely már a közelgő böjt előhírnöke.

A legények ilyenkor kalapjukra tűzték a kiválasztott leány bokrétáját.

Rengeteg eljegyzést tartottak ezen a napon,

és az esküvők is gyakoriak voltak.

Farsanghétfő, asszonyfarsang

Húshagyóhétfőnek, böjtelőhétfőnek is hívják.

Az asszonyfarsang napja is ez,

ilyenkor az asszonyok szórakozhattak a pincékben,

mulathattak féri módra, ihattak korlátlanul.

Egyes helyeken szokás volt, hogy a nők férfiruhába öltöznek,

este pedig zenés-táncos macskabált tartottak,

szigorúan csak nőknek.

Előre elkészített ételeket fogyasztottak: pogácsát, sonkát, fánkot.

Farsanghétfő után tilos volt az esküvő, tánc és vigadalom,

így az asszonyoknak ez az utolsó lehetőségük mulatni.

Húshagyó Kedd, a farsang utolsó napja

Madzaghagyó keddnek is hívják,

mert ilyenkor kell elfogyasztani a madzagon lógó étkeket,

a jó sonkákat, kolbászokat. Ilyenkor temetjük a farsangot

és égetjük a szalmabábukat vagy koporsókat,

hogy lezárjuk a farsangot és ezzel a telet.

Hamvazó Szerda, kezdődik a nagyböjt

Névváltozatai:

szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda,

ez a nagyböjt kezdete.

Ilyenkor hamut hintettek a hívők fejére és homlokára,

hiszen „porból vagy porból leszel, a porba visszatérsz”.

A mise után a pap szentelt barka hamujával rajzol

keresztet a hívők homlokára.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, azt elkerüli a fejfájás.

Tipikus étel a krumplileves bodaggal,

mely egy lepényféle, cigánykenyérnek is hívják.

Torkos Csütörtök, avagy zabáló csütörtök

Tobzódó csütörtöknek is nevezik.

A negyven napos böjtöt

már a második napon felfüggesztették erre a napra,

hogy megehessék a farsangról megmaradt ételeket, fánkokat.

Húsvétig a kiadós étkezések tiltólistán voltak,

tehát ez volt az utolsó lehetőség a torkoskodásra.

Egy mondás is járta:

"Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon".