Nevét az étkezése után kapta,

ugyanis úgy szuszog-röfög-horkant-morog,

mint egy malac.

Főként rovarokkal, férgekkel,

madártojásokkal, csigákkal, békákkal,

sőt egerekkel táplálkozik.

 A sünfélék családjába 24 ma élő faj tartozik,

megtalálhatóak Európában, Ázsiában, Afrikában is.

A Kárpát-medencében egyetlen sünféle él vadon,

a keleti sün.

 A sünök behozatala

szigorú szabályokhoz kötött például az USA-ban.

Tilos olyan területről sünt fogadni,

ahol a száj és körömfájás betegség előfordulhat.

Legutóbb azzal került a hírekbe a tüskéshátú,

hogy egy magyar család kijárta az engedélyt,

így Izland első sünije megérkezhetett az otthonukba.

Vadon élő állatként tilos házikedvencnek tartani

több USA államban is, így például  Kaliforniában,

Arizonában, Hawaii-on vagy Washington városában.

 A sünfélék első ismert tagjai

kb. 58 millió évvel ezelőtt éltek.

A világ legkisebb sünije (Silvacola acares)

52 millió évvel ezelőtt röfögött

Brit-Kolumbia őserdeiben.

Mindössze 5 cm hosszú volt.  

Az európai sün a legnagyobb ismert faj a maga 35 cm-ével.

 Körülbelül 5-7000 tüskéje van e

gy átlagos méretű felnőtt süninek.

A tüskék kb. 2,5 cm hosszú, módosult szőrszálak.

A szúrókák nem mérgezőek és szilárdan kapcsolódnak az állathoz.

Vészhelyzetben a sünik labdává gömbölyödnek,

így nehéz hozzájuk férni.

Ebben a pózban történik az alvás is.

A sünök 4-7 évig élnek a vadonban,

a kisebb fajok 2-4 évig.

A sünik rendelkeznek némi természetes immunitással

a kígyó mérge ellen.

A sünök furcsán viselkednek, kenegetnek,

amikor új tárgyra vagy ételre bukkannak.

Először nyalogatják az anyagot, amíg habos nyál keletkezik,

majd ezt a nyálat a bőrükre és tüskéikre kenik.

 Rejtély, hogy ezt miért csinálják.

 A sünik is lehetnek súlyos betegek,

az emberekhez hasonlóan lehetnek rákosak,

szív- és érrendszeri vagy májbetegek.

Speciális sünprobléma a lufiszindróma,

mókásan hangzik, de komoly betegség,

amelynek során gáz vagy levegő szorul a sün bőre alá.