Honnan kapta a nevét a bolondgomba?

A bolondgomba elfogyasztása a benne található idegméreg a részegséghez hasonló, félálomszerű bódultságot idéz elő a szervezetben, mintha megbolondulna tőle az ember: nevet, kiabál, táncol. 

A légyölő galócát szokták bolondgombának nevezni. Külső jellegzetessége, hogy piros vagy narancssárga kalapján fehér, pelyhes pöttyök láthatóak. A mérgezés jelei ½-3 óra elteltével mutatkoznak. A legsúlyosabb tünet a delírium, a halálozás kockázata csekély, mert ez a fajta a galóca a többivel ellentétben nem tartalmaz májkárosító anyagot. Régen a sámánok arra használták, hogy a segítségével transzállapotba kerüljenek. Magyarországon kevés terem belőle, főleg az északi országokban fordul elő. A hegyekben, fenyő- és nyírfaerdőkben él. Erdélyben is gyakori, ott papírra kenve légyirtóként alkalmazzák.

Hogyan csörög a csörgőkígyó?

Melyik testrészét csörgeti a csörgőkígyó, és mitől alakul ki a jellegzetes hang?

A csörgőkígyó farkának végén száraz szarugyűrűk vannak. Veszélyt jelző külső inger hatására a kígyó megrázza a farkát, és a szarupikkelyek összeverődése csörgő hangot kelt. Amikor a kígyó levedli a bőrét, farkához mindig új pikkely illeszkedik.

Hány tüskéje van egy kifejlett sünnek?

Egy kifejlett sün tüskés kültakarója 5000-7000, 2-3 cm hosszúságú tüskéből áll. Újszülött korában körülbelül 100 tüskéje van, amely ilyenkor még fehér és puha.  

A tüskék csak a hátát borítják, a hasán szőrszálak találhatóak. A tüske szaruvá módosult szőr, bézs és barna csíkos, üreges és rugalmas, ritkán törik el. Idővel kifakul, vöröses színű lesz. A töve hagyma alakban végződik a bőr alsó rétegében, és izmok veszik körül. Óvja a sünt a sérüléstől, ha leesik. Nyugalmi állapotban sima, de ha a sün téli álmot alszik vagy veszélyt érez, összegömbölyödik, a tüskéket körülvevő izmokat megfeszíti, és tüskéi felmerednek.

Miért lompos a mókus farka?

A fák ágai között ugrálva a fürge mókus a bozontos farkával egyensúlyoz, mert az csökkenti az esés sebességét. Télen a mókus a farkával takarózik, kora tavasszal pedig a hím és a nőstény a farka mozgatásával jelez egymásnak.

Miről nevezték el a rómaiak a sárgabarackot?

A sárgabarack neve a latin „praecoces“ szóra vezethető vissza, amely „korai gyümölcs“-öt jelent. Az ókori rómaiak nevezték el így a korán virágzó és termő sárgabarackot. Tudományos nevét, a „malus armeniacá“-t szintén a rómaiaktól kapta: az I. században Lucullus Szíriából hozta magával, ő nevezte el szó szerinti fordításban „arméniai almá“-nak.  

A sárgabarack a legrégebben termesztett gyümölcsfajták közé tartozik. 4000 évvel ezelőtt Kína északi részén már fogyasztották, és a Selyemúton keresztül jutott el Szírián keresztül a Római Birodalomba.  

Összetevői alapján a sárgabarack zöldségnek számít, mivel egyik gyümölcs sem tartalmaz ilyen nagy mennyiségben karotinoidokat. A karotinoidok erősítik az immunrendszert, segítenek a rák megelőzésében, védik a bőrt az UV-sugárzástól, és gátolják az érrendszerben a lerakódásokat.  

Keleten a sárgabarack magokat olyan felhasználási formában eszik, mint a mandulát. Az érett sárgabarack magját magot kiveszik és összetörik, majd percipánt készítenek belőle. 
 

Mit jelképez a sárgabarack?

A gyümölcsök közül a „legnőiesebbnek” a világon sokfelé a sárgabarackot tartják. Számos országban a néphit a női nemi szervet a sárgabarack névvel illeti. A középkori Franciaországban a női genitáliák megnevezésére az „abricot” nevet használták, ami szintén sárgabarackot jelent. Kínában, ahonnan ez a gyümölcs származik, a gyermek utáni vágy és a fiatal lányok szimbóluma.

Mit jelent a "banán" szó?

Honnan és milyen tulajdonsága alapján kapta a nevét a banán?

A banán az alakja miatt kapta a nevét. Arab kereskedők a középkorban nevezték el „ujj“-nak, ami arabul úgy hangzik: „banán“. Kezdetben egyenes, növekedés közben változik meg az alakja, mert a banánok nagy kötegekben, sűrűn kapcsolódnak a fa törzséhez, és emiatt elgörbülnek.