Érdekes karácsonyi szokások

A világ minden táján ünneplik a karácsonyt,
a különböző országokban érdekes
és vicces szokásokkal találkozhatunk.
Indiában mangófát díszítenek fel,
Svédországban szaunáznak,
Spanyolországban lottóznak,
Ausztráliában pedig a Mikulás szánját kenguruk húzzák.
Ha érdekes és vicces karácsonyi szokásokra vagyunk kíváncsiak,
a Kárpát-medencében is bőven találunk példát,
a hajadon alföldi lányok például mézet ettek a hajnali mise előtt,
hogy férjet édesgessenek magukhoz,
Erdélyben pedig minden ajtót és ablakot bezártak,
nehogy a boszorkányok állati alakot öltve bejussanak
és rontást hozzanak a házra.

Angliában a gyerekek nem Szenteste (Christmas Eve),
hanem december 25-én reggel kapják meg
zokniba csomagolt ajándékaikat Télapótól,
aki a kéményen keresztül érkezik, és a kandallóból bújik elő.
Elmaradhatatlan eseménye a napnak
Erzsébet királynő karácsonyi televíziós beszéde,
amelyet ugyan az angolok meglehetősen unalmasnak tartanak,
mégis mindenki megnézi.
December 26-a az úgynevezett Boxing Day,
ilyenkor hagyományosan a személyzetet ajándékozzák meg.
A név arra utal, hogy ezen a napon nyitották fel templomi perselyt,
amelynek tartalmát a szegények között osztották szét.
A brit hagyományok szerint
a karácsonyi puding keverése közben kívánt dolgok valóra válnak,
de csak akkor, ha a keverést az óramutató járásával egyező irányban végezzük.
A régi Angliában a hagyományos karácsonyi vacsora
a mustáros disznófej volt.
Nagy népszerűségnek örvend még a „karácsonyi pukkantó”,
ami egy csillogó papírba csomagolt, keménypapírból készült henger
, és erősen hasonlít egy nagyobb méretű szaloncukorra.
Mindig két ember szakítja szét,
ezt egy kisebb petárdaszerű pukkanás kíséri.
A hengerben egy színes papírkorona,
egy vicc és egy kis ajándék található.

Az amerikai Mikulás, Santa Claus erősen hajaz brit kollégájára,
azzal a különbséggel, hogy ő rénszarvas szánon érkezik.
A pogány és a római eredet miatt
az Egyesült Államokba érkező vallásos angol emigránsok
az 1600-as évekig elutasították a karácsony ünneplését.
A karácsony meleg, örömteli ünneplése
a német és a holland bevándorlóknak köszönhető.
Mára azonban az amerikaiak
egész jól belejöttek a karácsonyozásba,
legalább is a díszítő eszközök használatába.
Vannak olyan települések,
melyek díszítő versenyt rendeznek egymás között.
Indiában a karácsony hivatalos nemzeti ünnep,
annak ellenére, hogy a teljes népesség csupán 3 százaléka keresztény.
Itt december 24-én kezdenek ünnepelni,
és ez eltart egészen az új év kezdetéig.
A kisebb településeken fenyőfa híján banán
és mangófát díszítenek fel „karácsonyfaként”.
Svédországban a karácsony gyakorlatilag már december 13- án,
Luca napján kezdődik.
Ilyenkor a lányok fehérbe öltöznek,
és egy hétgyertyás koszorúval a fejükön
viszik szüleiknek ágyba a reggelit.
Szenteste a családi vacsora előtt szaunáznak,
majd a vacsora után a hagyomány szerint mindenki
egyszerre bontja ki a karácsonyfa alá tett ajándékokat.
Ezeket egyébként a Jultomten, vagyis egy manó hozza.

Norvégiában karácsony éjszakáján az összes seprűt elrejtik,
mivel a hiedelem szerint ilyenkor a boszorkányok
és a gonosz szellemek előjönnek,
és ellopják a takarítóeszközöket egy kis száguldozásra.
Itt nem a Jézuska, hanem a Julenissen viszi az ajándékokat
a jó gyerekeknek 24-én este.
Norvég hagyományok közé tartozik a karácsonyfa körül való körözés
, miszerint ha valaki körbejárja a fát, felvesz egy ajándékot,
odaadja a címzettnek, majd mindenki nézi,
ahogy kibontja, és örül neki.
Majd valaki más is körbejár, felvesz egy ajándékot,
és így tovább, amíg tart az ajándék-készlet.
A szomszédos Finnországban
ne feledjük, az „igazi” Télapó ezen a vidéken, Lappföldön lakik!)
a Télapó nem akkor látogatja meg a gyerekeket, amikor ők alszanak.
A család karácsony előestéjén ünnepi ételeket eszik,
amelyek nem más, mint rakott krumpli, lazac, sonka és rizskása.
24-én reggel a család körbeüli az asztalt, fahéjas tejberizst reggeliznek,
amelybe egy szem mandulát rejtenek, s aki ezt megtalálja,
nagyon szerencsés lesz a következő évben.
A finnek ilyenkor az állatokat is megvendégelik.
Természetesen ezen a napon sem maradhat el a szaunázás.
24-én délben pedig Turkuban, Finnország régi fővárosában
kihirdetik a karácsonyi békét, amit a rádió is közvetít.

Olaszországban és Spanyolországban az ajándékozás fő napja nem szenteste,
avagy karácsony napja, hanem vízkereszt, vagy annak előestéje januárban.
Itália több vidékén La Befana,
vagyis Vízkereszt szülötte hozza a meglepetéseket.
Újabban azonban - talán a külföldi hatásoknak is engedve -
divatba jött Babbo Natale, azaz a Télapó,
aki természetesen nem vár januárig az ajándékok szétosztásával.
Olaszországban nem a fenyőfa a divat,
hanem kis fából készült piramisokat díszítenek fel gyümölcsökkel.
Spanyolországban december 22-én a spanyolok nagy része
lottót vásárol, melynek számait december 24-én húzzák ki,
és énekelve ismertetik a nézőkkel.
Vízkeresztkor a gyerekek a kitisztított, kifényesített cipőiket
a küszöb elé teszik, és abba kapják az ajándékot.
A spanyol gyerekek a bibliai napkeleti bölcstől
(Három Királyok) várják az ajándékot.
Különösen Baltasar, vagyis Boldizsár örvend nagy népszerűségnek.
Portugáliában a brit mintához hasonlóan cipők kerülnek a kandallók mellé,
hogy a kéményen keresztül érkező O Pai Natal titokban abba tegye az ajándékokat.
A portugál gyerekek csak karácsony első napjának reggelén
alálhatják meg az ajándékokat.
Portugáliában a karácsony hivatalosan egy napig tart.

Venezuela fővárosában, Caracasban, hogy karácsony estéjén lezárják az utcákat,
és az emberek görkorcsolyával mennek a templomba.
Ukrajnában a karácsonyfa díszei között megtalálható a műpók és a műpókháló is.
Karácsony reggelén pókot találni a karácsonyfán
a hiedelem szerint szerencsét jelent.
Japánban piros színű karácsonyi üdvözlőlapot küldeni valakinek nagy udvariatlanság,
ugyanis a gyásztáviratokat is ilyen színnel nyomtatják.
Ausztráliában van olyan település, ahol a Mikulás szörfön érkezik,
sokan ugyanis a tengerparton töltik a karácsonyt.
Az ausztrál hagyományok szerint a Miklulás szánját 8 kenguru húzza.
alfahir.hu





