Emlékek - idézetek

Az emlékek nyomában
Emlékezéssel kapcsolatos idézetek
Minden elmúlik, mint az álom
Elröpül, mint a vándormadár,
Csak az emlék marad meg a szívben,
Halványan, mint a holdsugár.
Friedrich Schiller
Megbocsátani és felejteni annyi, mint becses tapasztalatokat az ablakon kidobni.
Arthur Schopenhauer
Szeretet, barátság, mint minden, múlandó, de emlékezete, öröme állandó.
Berzsenyi Dániel
Gyermekkorunk jelei ott maradnak életünk helyszínein,
ahogy a virág illata is ott marad a szobában, amit díszített.
Chateubriand
Amikor az ember képzeletében egy szeretett lény vonásait igyekszik
fölidézni, a múlt annyi emléke merül fel, hogy ezeken az emlékeken, mint
könnyön át, csak homályosan látja őket.
Lev Tolsztoj
Milyen szépeknek és jelentőseknek tűnnek fel emlékezetünkben
elmúlt életünk egyes jelenetei és eseményei,
noha annak idején minden különös megbecsülés nélkül engedtük őket elmúlni!
Arthur Schopenhauer
A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.
George Gordon Noel Byron
A valódi emlékek gyakran hihetetlenek,
a csalfa emlékek viszont néha annyira meggyőzőek,
hogy képesek helyettesíteni a valóságot.
Gabriel García Márquez
Legszebb emlék a szeretet, melyet mások szívében hagyunk magunk után.
Cicero
Soha senki nem felejti el, hova ásta el a csatabárdot.
Frank McKinney Hubbard
Soha senkinek ne mesélj el semmit. Ha elmeséled, mindenki hiányozni kezd.
Jerome David Salinger

Kérlek emlékezz, úgy,ahogy én,
barátod voltam, s te jó barát,
szebb volt akkor szép,több volt a fény,
velünk volt boldog az egész világ.
Együtt indultunk el, de elvesztél a ködben.
Én napfény ízre vágytam, és álmot űzni jöttem.
Republic
Tűzvörös lepelben átjő a jelenbe...
S mint jégbe fagyott vízcsepp, gleccser-hideg lelke,
- mit izzó, szilánkos kristályok kínoztak halálra -
elsorvadsz végleg...
HUSZONNÉGY ÓRÁD RÁCSAIBA ZÁRVA.
Pálnagy László
Tanulj meg szenvedni, hallgatni és felejteni.
Élni annyi, mint elfelejteni azt,
ami az életet elviselhetetlenné teszi.
A felejtés a legfontosabb életfunkció.
Lelki betegek éppen azok, akik nem tudnak felejteni.
Perlaky József
Bár a testét elviszik, és elégetik, lelke mindörökké itt marad
ajtótól ajtóig bolyongva.
Hiába jönnek új lakók, és töltik meg a szobákat vitával,
és ezerszer, milliószor átéli azt a pillanatot.
Lőrinc L. László
Volt egyszer egy kapu, de kulcsa elveszett
volt egyszer egy fátyol, de nem tépte szét kezed,
ma még szárnyán emel a hír, de
holnap kihullat rostáján az emlékezet.
Omar Khajjám
Minden, ami szép volt,
minden, ami ránk várhat még,
már bennünk van rég,
a szemünkben ég.
Ákos
Egy pillanat, mit kértem, az utolsó szó jogát,
egy árva, sárga képet, a múlt időnek nyomát.
Lenne itt egy élet, mit félni kéne talán,
de nincsenek emlékek, nem volt gyerekszobám.
Oláh Ibolya
Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik,
amit mondasz, és elfelejtik, amit teszel.
Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az,
hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.
Maya Angelou
Az időben minden megmarad, de olyan színtelen lesz,
mint azok a nagyon régi fényképek, melyeket még fémlemezre rögzítettek.
A fény, az idő lemossa a lemezről a vonások éles és jellegzetes árnyalatait.
Forgatni kell a képet, s a világítás bizonyos fénytörése szükséges hozzá,
hogy a vak fémlemezen megismerjük azt,
kinek arcvonásait egyszer magába szívta a tükörlap.
Így halványodik el az időben minden emberi emlék.
De egy napon fény hull valahonnan, s akkor megint látunk egy arcot.
Márai Sándor
Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az,
amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni.
Gabriel García Márquez

Néha megfeledkezünk nevezetes dátumokról,
ám olyan dolgok eszünkbe jutnak,
melyekről már szinte teljesen megfeledkeztünk.
Hogyan működik a memóriánk?
Mi befolyásolja, mire emlékezünk és mire nem?
Ha a memória egy raktárra hasonlítana,
könnyen megtalálhatnánk a helyét az agyban.
Ám a különböző típusú emlékképek az agy eltérő területeihez kapcsolódnak.
Kódol, tárol, előhív
Az emlékezés folyamata alapvetően három szakaszra osztható.
A kódolás során a megismert tényeket,
például egy újonnan bemutatott személy nevét,
elhelyezzük a memóriánkban, olyan formában,
ami jelentéssel bír számunkra,
a körülményekkel, a névhez tartozó arccal együtt.
A második, úgynevezett tárolás szakasz során
valamennyi időre megőrizzük ezt az információt.
Az előhívás szakaszában pedig,
amikor legközelebb találkozunk,
a név mellett tárolt információk alapján
(az arcának felismerése) felidézzük és visszaszerezzük
a korábban eltárolt emlékképet.
Hol rejtőzik a biciklizés?
A tudósok az emlékezet három különböző típusát különböztetik meg,
amelyek az egyes emlékek tárolásáért felelősek.
Az úgynevezett szenzoros tárba kerülnek először
a környezetből érkező információk.
Ez képes minden érzékszervünkbe érkező ingert, jelet befogadni,
ám rendkívül tűnékeny, mindössze a másodperc törtrészéig,
illetve hallott információk esetén
pár másodpercig őrzi csupán meg az adatokat.
Amelyik információ ide kerül, és felkelti a figyelmünket,
az átkerül a rövid távú emlékezetünkbe.
Ezt munkamemóriának is szokás nevezni.
Az itt tárolt információk állandóan hozzáférhetők.
Ezek alapján hozunk meg döntéseket és cselekszünk másodpercek alatt.
Ám ha nem akadályozza meg ebben semmi,
az itt tárolt információk körülbelül húsz másodperc múlva elenyészik.
Ez ellen az ismétléssel tehetünk.
És miközben átlép a hosszú távú emlékezetünkbe
a memorizálandó dolog, jól kezelhető vizuális kép lesz belőle.
Ezért van az például, hogy a tárcsázás idejére megjegyzett telefonszámot
nem feltétlenül raktározzuk el hosszabb távra,
ám ha sokszor hívjuk az adott számsort,
a megfelelő számú ismétlődés során
biokémiai vagy sejtszintű nyomot is hátrahagy,
így hosszabb időre is megjegyezzük.
Itt, a hosszú távú memóriában az összes, számunkra hozzáférhető adatot őrizzük.
Jelen tudásunk szerint ez az információs tár végtelen,
ahonnan a felidézés során visszakerül a használni kívánt emlékkép
a rövid távú emlékezetbe, ahol műveleteket hajthatunk végre vele,
és segítségükkel megoldhatunk problémákat.
Itt tárolódnak a különböző készségek,
így a biciklizés, úszás tudása is, illetve az olyan megszokott,
rituális tevékenységek, minthogy délben ebédelünk például.
Korlátozott megújulás
Koponyánkban 25 milliárd, vagy még ennél is több idegsejt található.
Körülbelül hétévente testünk sejtállománya teljes egészében megújul.
Az idő múlásával azonban fokozódó stresszhatások,
depresszió és megfelelő „agytáplálék” hiánya miatt
fokozatosan veszítünk agysejtjeinkből.
Emiatt agyunk információtárolási képessége csökken,
ami szórakozottságot, feledékenységet okozhat.
Jó hír viszont, hogy korábbi feltételezésekkel szemben,
nem igaz, hogy az idegsejtek felnőtt korban már csak pusztulni tudnak.
Márpedig naponta akár 3-4000 idegsejttel
és az általuk létrehozott kapcsolatokkal
lehetünk gazdagabbak az agy egy-egy régiójában.
Feledékenység, mint védekezés
A memória gyakran fiatal és egyébként testben-lélekben
egészséges embereknél is csődöt mond.
Ennek hátterében munkahelyi, magánéleti konfliktusok,
hosszabb idő óta görgetett problémák állhatnak.
A memóriazavar ilyenkor védekező reflex.
Az agy az általános fáradtság vagy pszichés telítődés állapotába kerül,
és nem képes a felidézésre.
A gyakorlatlan vizsgázó, aki az utolsó éjszakát is áttanulta,
esetleg éppen azért bukik meg, mert túlterheli magát,
és a kimerült agy nem tudja előhívni az egyébként betárolt anyagot.
Felejtéshez, feledékenységhez vezethet az is,
ha megoldhatatlan vagy képességet meghaladó feladatot kell megoldani.
Ilyenkor az agy védekezésképpen mond csődöt.
A civilizációs betegségek mindegyike befolyásolja az agy működését is,
például a kezeletlen vagy ingadozó magas vérnyomás is károsíthatja az emlékezetet.
Vízhiány Különösen idősebb embereknél gyakori,
hogy kevés folyadékot fogyasztanak.
Az agyban zajló biokémiai folyamatok viszont megsínylik a vízhiányt.
A túlzott alkoholfogyasztás
rövid és hosszú távon egyaránt
igen komolyan befolyásolja az agyműködést.
Az idegméregként is ható alkohol hatása
a memória hanyatlásában mutatkozik meg elsőként…
Hangulatfüggés Az érzelmi állapot –
öröm, bánat, szorongás, depresszió, eufória, félelem, kétségbeesés –
az úgynevezett hippokampuson keresztül
az agy csaknem valamennyi területét „elárasztja”,
és így természetesen a memória működését is befolyásolja.
Korral jár?
Időskorban valahol a nagyon rövid távú vagy munkamemória
és a hosszú távú között elakadhat a memória működése.
Ez az oka annak, hogy az időskori elbutulás
(demencia) során az új információk
nem képesek megragadni az emlékezetben.
Minél korábbi, annál maradandóbb
Megfigyelhető az a szabályszerűség, hogy minél korábban –
tipikusan gyermekkorban –
rögzültek a hosszú távú emlékezetben a megszerzett információk,
annál később vesznek el.
Az igazán sérülékenyek a viszonylag friss, közelmúltból nyert emléknyomok.
Az elbutulás során időben visszafelé számolódik föl a tudás.
Hibás volna azonban emlékezetkieséseinkben,
feledékenységünkben elkerülhetetlen időskori jelenséget látni.
Kóros demencia csak az idősek tizedét érinti,
s az is az esetek többségében elég jól karbantartható
tréninggel, gyógyszerekkel.
Normális vagy kóros?
Fontos elkülöníteni a kóros tüneteket normális gyengeségeinktől.
Egyszerű feledékenységnél emlékszünk
az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre.
A beteg nemcsak beszélgetőpartnere nevét felejti el beszélgetés közben,
hanem azt is, hogy ki az, honnan ismeri.
Mindenkivel előfordult, hogy a buszon ülve kikapcsol,
és tudatosan kell felidéznie, hova is utazik.
A demens ember gondolkodási zavarai olyan mértékűek,
hogy saját utcájában sem tudja megmondani, hol van.
Nem tudja követni a beszélgetést.
Nem pusztán elfelejti, hova tette a dolgait,
de a legképtelenebb helyekre képes rakni azokat.
Könyvét a mosógépbe, vasalót a hűtőbe, kenyerét a cipős szekrénybe.
Az elbutulás ráadásul gyakran érzelmi, hangulati zavarokkal jár.
A gyanakvás, ingerlékenység, depressziós,
apatikus hangulat és szorongás is jelezheti.
Agyvérzés, meszesedés
Az elbutulás különböző tünetein kívül az agy működését
károsan befolyásolhatják még az érelmeszesedés,
vagy kisebb és nagyobb vérzések az agyban,
amelyek miatt fontos agyterületeken maradhatnak a sejtek
oxigén és tápanyag nélkül.
A többség azonban szellemi frissességben eltöltött időskor elébe nézhet.
A folyamatos tanulás, rejtvényfejtés,
az agy tornáztatása segíthet az agy karbantartásában.
Gondolatébresztő nyomelemek
Számos vitamin, ásványi anyag segíthet a gondolkodásunk,
emlékezetünk frissen tartásában.
Lecitin
Agyunknak az optimális teljesítményéhez, tanuláshoz,
ismeretek tárolásához van szüksége erre a természetes zsírra,
amely mindegyik sejtünk falának alkotó anyagát képezi.
Emellett szükséges az idegingerületek átviteléhez
és fontos szerepet játszik az emlékek tárolásában.
Hiányában a rövid távú emlékezet károsul,
mert az újonnan szerzett ismereteket nem tudjuk tárolni.
Ez iskolásoknál ugyanúgy előfordulhat,
mint aktív felnőtteknél, de idősebbeknél a leggyakoribb.
A C- és az E-vitaminok
együtt nagyobb a hatással vannak, mint külön-külön.
Az E-vitamin eltakarítja a sejtfalból a veszélyes szabad gyököket,
miközben a C-vitamin
megakadályozza a szabad gyökök láncreakciószerű termelődését.
A cinks és a szelén mindkét vitamin antioxidáns hatását erősíti.
A magnézium nélkülözhetetlen szerepet tölt be az enzimaktivitásban,
a kalcium- és káliumfelvételben.
Segít elkerülni a depressziót, a szédülést,
az izmok gyengeségét és rángását, a szívbetegségeket,
és a magas vérnyomást
Hiánya zavarja az ideg- és izom-impulzusok továbbítását,
érzékenységet és idegességet okoz.





