Világtojás egy eredetmítosz, egy teremtéstörténet,

nem földrajzi esemény, mint mondjuk az Özönvíz.

A megoldást pedig vélhetően a kollektív tudatalattiban kell keresnünk.

Valahonnan az élet előtti létezés világából, hiszen a Földet –

amely nem szabályos gömb alakú – senki nem láthatta

a sztratoszférán kívülről; mint ahogy az is nehezen elképzelhető,

hogy őseink láttak valaha is egy hatalmas tojást,

amelynek feltörésekor „megteremtődött” az univerzum.

Szimbolikus értelmezést kell tehát keresnünk.

A tojás - Kettéhasadása után a felső héj a legtöbbször a Nap,

az égbolt, a felső energiák, míg az alsó rész, a Hold, a föld- és a tengerszint,

valamint az alvilági energiák szimbólumává válik.

Egyúttal férfi (Nap) és női (Hold) jegyeket vesz fel.

A hasadás, a héj megtörése pedig akár az ősrobbanás analógiája is lehet.

Emellett az élet, a világegyetem törékenységét

és változékonyságát is jelképezi.

Az újjászületés szükségszerűen pusztulással (a héj összetörésével) is jár,

ám a pusztításból – egyfajta főnixmadárként – valami új,

egy madár, a Világtojás esetében pedig maga az Élet születik meg.

Az analógiát végiggondolva a tanulság, hogy az élet tünékeny dolog:

a megszületett hamarosan újra visszatér az anyaméhbe (a földbe),

s nemsokára ismét megindul a körforgás.

A tojásforma, pontosabban a tojás maga az élet,

az újjászületés szimbóluma.

Egyúttal a termékenység jelképe.

A húsvéti tojásfestés a keresztény ünneptől független,

az ősidőkbe visszamutató szokás: a festett tojások –

különösen a piros – a mindent irányító, ősi Anyaistennőt szimbolizálja.

A világtojás, kozmikus tojás lényegében tehát egy erős jelkép.

Számos hagyományban belőle keletkezik a világmindenség

vagy valamilyen megszemélyesített teremtőerő:

a teremtő isten, néha maga az emberi nem.

Egyiptomi mítosz szerint a „nagy gágogó” madár tojta világtojásból kel ki a Nap.

Az indiai Védák szerint egy aranycsírából, a világtojásból jött létre a teremtő,

őbelőle pedig Brahma.

A húsvétnak Európa-szerte legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás.

A tojás a születés, az újjászületés, a termékenység,

a feltámadás szimbóluma minden kultúrában.

A hasonlat szerint Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt,

miként a kifejlõdött madár az õt fogva tartó tojás héját.

A húsvéti tojás színe piros, az élet színe,

de Krisztus kiömlött vérét is jelképezi.

Nem hiányozhat a tojás az ételek szentelésére vitt pászkakosárból sem.