A zene a legnagyobb kerítő, a legveszedelmesebb csábító.

Az értelem szűkölni kezd, mikor zenét hall.

A zene értelemellenes.

Nem megérteni akar, mint az értelem, hanem szétáradni,

feldúlni, lefegyverezni, elcsábítani, megérinti bennünk a titkosat

és fájdalmasat, feltárja azt, amit oly gondosan rejtettünk magunk elől,

minden eszközzel fegyelmeztünk -

olyan, mint a tavaszi vadvíz, feldúlja az értelem által

aggályosan parcellázott, megművelt és megmunkált,

szabályozott és fegyelmezett területeket.

Ahová a zene kiárad, ott az értelem törvényei nem érvényesek többé.

A gyönyörűségben, melyet a zene ad,

a halálvágy kéjes megsemmisülésének beteg érzései hullámoznak.

 A zene támadás.
Márai Sándor

Az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít.

Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál,

alkalmasabbá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat.

Hogy egész embert mozgat, nemcsak egy részét…

Fejleszti a közösségi érzést.

Kifejleszti, csírájában minden emberben meglevő zeneérzéket,

ezzel megadja a műveltség alapját, amivel aztán szebbé,

gazdagabbá teszi egész életét.” (Kodály)

„Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be”

„Van az emberi érzés-és gondolatvilágnak egy rétege,

amit csak a zene tud kifejezni, és semmi más”.

(Kodály)

„ Semmi sem helyettesítheti azt, hogy az ember megtanulja

artikuláltan kifejezni zenében és táncban”

(Sebő Ferenc)

„ a zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás”

Az élmény a fontos: „Élménynek nevezzük a nemcsak felfogott,

de a tudatosan befogadott hatást vagy belső indíttatású lelki tartalmat,

amely, élővé válik, és az egész személyiséget átjárja –

tehát nemcsak ismeretünk tárát gyarapítja,

vagy tűnő hangulati rezdülést eredményez”

(Csirszka László)

„Hallottam –elfelejtem, láttam-emlékezem, csináltam- megértem”

(kínai közmondás)

„ Egyszerűen muzsikálniuk kellene, nem „befogadni”!

Ez enyhítené és csillapítaná a neurózist (…)

Az aktivitás nagyon fontos”. „ A zenének belülről kell jönnie”

(Kodály)

„ Kiben nem él zene,

S kin nem fog édes hangok egyezése:

Az árulás,- furfang, rablásra termett,

A lelke komoran jár, mint az éj.