HÓVIRÁGFA

Hóvirágfa,ezüstcsengőfa,harangvirágcserje

Az USA délkeleti részéről származik.

Karolinai harangvirágcserjének, ezüstcsengőfának is nevezik.

Virágai fehérek, lecsüngők, csengettyű alakúak.

Kis csomóik a tavasz második felében, a levelekkel együtt nyílnak.

Ilyenkor a fát hófehér virágtenger borítja be,

ami szemet gyönyörködtető látványt nyújt.

Lombhullató fa. Magyarországon is vásárolható hóvirágfa.

ARTICSÓKA

Bogáncsra emlékeztető növény.

Erősen tagolt, lefelé hajló, szürkészöld levelei vannak.

Hatalmas virágait a méhek szívesen látogatják.

Húsos fészekpikkelyeit és kocsányát párolva eszik.

A szárlevelek és a gyökér kivonata fokozza az epetermelést,

segíti a májsejtek regenerációját.

Gátolja az érelmeszesedést, gyökerének antibiotikus hatása van.

ÉJ KIRÁLYNŐJE

Ez a kaktusz egyfajta kúszónövény, melynek törzse fák törzsére

vagy bármilyen más támasztékra kapaszkodva törekszik a nap felé.

Általában csak 3 cm széles, de több méter hosszú.

A tű alakú tövisei 0,5-1,2 cm hosszúak,

és nem különösen látványosak.

Mialatt a virágzásra várunk, megfigyelhetjük,

hogy a finom fehér szőrökkel fedett bimbó az areolából miként fejlődik ki.

A virágok éjszaka nyílnak, ez az oka közismert nevének is: „éj királynője”.

Ennek a fajnak a pontos származási helye nem ismert.

Mostanra számos trópusi és szubtrópusi országban vált természetessé,

ahol kertekben és parkokban nevelik szép virágáért.

Kaktusztermelők szárdugványról szaporítják.

 A termesztésben viszont ritkán éri el a kifejlett méretet.

Ennek oka legtöbbször az, hogy kisebb edényekben nevelik,

pedig nagy helyigényű ez a kapaszkodó kaktusz.

JACARANDAFA

 A jacarandafa őshazája Dél-Brazília és Északnyugat- Argentína.

 Virágzása idején nagyon látványos jelenség.

Nemcsak a fákat borítja temérdek virág,

hanem többnyire az alatta levő talajt is.

A virágok színe levendulakék,

de ritkán fehér virágú egyedekkel is találkozhatunk.

A fa legfeljebb 20 méter magasra nő meg.

MANIÓKA

Manióka, a világ egyik legfontosabb tápláléknövénye

A trópusokon mindenütt termesztik.

A manióka a világ legfontosabb tápláléknövényei közé tartozik.

A föld alatti gumóiból lisztet, kenyeret,

keményítőt és alkoholtartalmú italt készítenek.
A legtöbb maniókafajtában különböző mennyiségű

cianidot képező cukorszármazék fordul elő.

A természeti népek bonyolult finomítási eljárást dolgoztak ki

a méreg eltávolítására, amelynek során a gumókat reszelik,

préselik és hevítik.

A növény mérgét (hidrogén-cianid) dárdákhoz és nyilakhoz használják.

Évelő, feltűnő levelei tenyeresen tagoltak, 5-9 karéjból állnak.

Húsos gyökérzete a dália koloncos gyökérzetére emlékeztet.

A fajták termete az alacsony lágyszárútól a dúsan ágas,

1 m magas cserjetermetűn át a karcsú, el nem ágazó, 5 m magas fáig terjed.

A manióka virága.

HEGYVIDÉKI GYAPOT

                                                                     



Az egyik legrégebben termesztett növény.

Feltűnő, krémszínű virágai bíborrózsásra színeződnek.

Toktermésében a  magvakat hosszú, fehér vagy cserszínű szőrök borítják.

A kiszáradt termésfal felnyílik és a magvak kiszabadulnak.

Belőlük étolajat préselnek.

A fehérszínű repítőszőreiből már több mint 2500 éve pamutot szőnek.