Cseresznye

A gyümölcsnek közel ezer fajtája van,
a termés színe a fehéres sárgától a mély bordóig terjed,
nagysága és alakja a kicsi kerektől a nagy szív alakúig
ugyancsak sokféle, héja vékony és vastag is lehet.
Tudatos emberi szelekciónak,
nemesítéseknek köszönhető ez a változatosság:
a közös ős a közel-keleti származású,
savanykás erdei, vad- vagy madárcseresznye.

Lucullus tudta
A Földközi-tenger medencéjében
már az ókorban termesztették az „istenek eledelét”.
A legenda szerint Lucullus hadvezér vitt először
egy nagyobb szemű fajtát a perzsa hadjáratról Rómába (i.e. 64-ben),
mivel katonái nagyon megszerették a szomjoltó gyümölcsöt.
A nemesített fajták hazánkban csak a török uralom idején terjedtek el.
A Távol-Keleten is honos gyümölcs virágzásához kötődik
a japánok tavaszköszöntő ünnepe.
A fajták a nevüket településekről-területről,
névadó hírességről és/vagy jellegzetességről egyaránt kapták,
például Májusi korai,
Pomázi hosszúszárú,
Szomolyai fekete, Solymári gömbölyű,
Hazánkban nagyon kedvelt a nagy, ropogós,
kevésbé érzékeny Badacsonyi cseresznye.
Átlagos energiaértéke 100 grammban 70 kcal (295 kJ).

Tanács vásárláshoz
Ha nem mászhatunk fel a kertünkben a fára,
akkor a piacra kell mennünk a csemegéért:
mivel nem utóérő, viszont hamar megromlik.
Érett, ép, foltmentes, kemény és fényes héjú legyen,
szárral együtt vegyük, mert úgy lassabban romlik,
és frissességét a szár élénkzöld színén láthatjuk.

Csupa egészség
A cseresznye 78−82 százaléka víz,
a római katonák ezért oltották vele eredményesen szomjukat.
A természetgyógyászat a vértisztító gyümölcsök közé sorolja,
ezáltal bőrújító is, jó a pattanások ellen.
Az ízületi megbetegedések,
például a köszvény megelőzésében is bizonyított hatása.
A reumát is enyhíti, és segít a cukorbetegségben szenvedőknek.
Szárából tisztító, vízhajtó, méregtelenítő hatású teát készíthetünk.
Alacsony a zsír- és a fehérjetartalma,
viszont sok szénhidrát és növényi rost van benne.
A vitaminok közül az A, a B1, a B2, a B6 és a C jelentős,
így erősíti az immunrendszert,
szív - és rendszeri problémák kialakulását.
Sok ásványi anyagot és nyomelemet vehetünk magunkhoz a cseresznyével:
folsavat, foszfort, kalciumot, káliumot, nátriumot, kobaltot,
és kiemelkedően sok vasat.
Fogyasztása segíti a fogak és csontok fejlődését,
ezért gyerekeknek kifejezetten ajánlott,
káliumtartalma a zavartalan izomműködésért,
a normál vérnyomásért, a megfelelő szívritmusért felelős.

A bogyós gyümölcsökben általában található antocián
erősíti és rugalmassá teszi az érfalat,
gátolva az érelmeszesedés kialakulását.
A cseresznyének gyulladást gátló, fájdalomcsillapító hatása is van,
és a nátha kezelését is kiegészíti.
S természetesen minél érettebb a cseresznye,
annál édesebb, tehát gyümölcscukor-tartalma annál magasabb.
Salátától pálinkáig
Cseresznyéből sokféle ínyencséget készíthetünk.
A friss gyümölcs fogyasztása kézenfekvő,
emellett gyümölcssaláta alkotórésze lehet,
tehetjük pitébe, rétesbe, piskótába, pohárkrémekbe,
kompót készíthető belőle, befőttnek vagy lekvárként tartósíthatjuk.
Finom csemege a kandírozott cseresznye,
mag nélkül aszalva a mazsolát is helyettesíti.
Cukorban sűrűre főzve az arab világban közismert csemege.

Az italokat tekintve gyümölcsléként, szörpként, alkoholos likőrként,
koktélok alkotóelemeként használhatjuk fel.
A fekete fajtákból gyümölcsbort készíthetünk.
Az EU-ban védett magyar termék az egri cseresznyepálinka.
Francia különlegesség, hogy az erjedő cseresznyéhez
hozzáadják az összetört magok egy részét,
így a pálinka a mandulához hasonlatos mellékízt kap.
Magja egyébként nyersen enyhén mérgező,
de olajként (a magot összetörve, vizesítve és desztillálva)
a keserű mandulaolaj helyett használható egyéb ételek elkészítésénél.
Leveleit fehérborba áztatva különleges aperitif.

Fontos!
Sok friss cseresznye elfogyasztása után ne igyunk vizet!
A gyümölcs héján lévő élesztőgombákat a tömény gyomorsav pusztítja el,
de ha a felhígított emésztőnedvek nem elég erősek,
akkor az élesztőgombák erjesztő hatása miatt gyomorfájás alakulhat ki.






