A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik.

Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik,

ahonnan a kávét Jemenbe szállították.

A másik lehetőség az arab kahwa (قهوة) szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –,

ez azonban eredetileg bort jelentett,

s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra.

A 16. században

már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.

Bár a kávé (Coffea) nemzetség sok fajt számlál,

csak két fajának terméséből készítenek kávét:

az arab kávéból (Coffea arabica)

és a robuszta kávéból (Coffea canephora).

A két faj környezeti igényei erősen eltérőek.

Az arab kávé adja a jobb kávéalapanyagot,

de kényesebb a robuszta kávénál,

termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel.

A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket

csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani,

hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj,

a nagy és egyenletes csapadékmennyiség

és a 15-24 °C közötti hőmérséklet.

Az arab kávé adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át.

A robuszta kávé igénytelenebb, ellenállóbb,

tűri a hőséget és a nagy páratartalmat,

termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van.

Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik,

a többi kávétermelő ország az arab kávét favorizálja.

Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelője,

amelyet Vietnam, Kolumbia és Indonézia követ a sorban.

A kávészemek szüretelését kézzel végzik,

mert csak a piros, érett magokat lehet leszedni.

Ezután a termőhelytől függően száraz vagy nedves eljárással

azonnal tisztítják és érlelik a szemeket,

mert a kávébogyó nem tárolható.

Ahol a napsütéses órák száma elegendő,

ott a magokat négy hétig kiterítve szárítják a napon,

majd egy hántológép segítségével

a babszemet és a húst elválasztják egymástól.

Vietnamban és az Elefántcsontparton óriási vermekben elföldelik

és a következő évben a magokat kiásva átmossák.

Így a hántolás költségét megspórolják.

Ahol viszont az időjárás csapadékosabb,

ott nedves eljárással dolgozzák fel a kávészemeket.

A kávébabot és a gyümölcshúst gépekkel elválasztják egymástól,

majd a babot egy speciális folyadékban áztatják és mossák.

Ezután elég 10-14 napi szárítás.

A kávét mindkét esetben további tisztításnak,

válogatásnak vetik alá, és ezután szállítják el.

A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés,

amelyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek.

Utána derül ki, milyen minőségű a kávé,

milyen íz- és illatanyagokkal rendelkezik.

A kávé – mértékletes fogyasztás esetén –

serkentő hatással van

a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre .

A csersav stimulálólag hat az érrendszerre,

kitágítja az érfalat. Valójában nem tart „ébren”:

a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg,

hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek,

amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel

és így még órákat képes éber állapotban tölteni.