Augusztus

Augusztus az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos.

Nevét a híres római császárról, Augustus Octavianusról kapta.

Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos,

annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart,

mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van.

Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt.

Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra,

 latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra,

hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban,

amely kezdetben még a márciussal kezdődött.

A 18. századi nyelvújítók szerint az augusztus: hévenes. 

Az Arvisurák szerint 'Újkenyér hava.

A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi.

Népi megfigyelések:

- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen

- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban

Augusztus 1.:

A forint születésnapja. 1946 óta ünneplik.

Az anyatejes táplálás világnapja.

Az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF

1992-ben indította el programját a csecsemõk egészséges táplálására

. Azóta ez a nap világszerte a szoptatás világnapja.

Vasas Szent Péter napja.

Szent Péter ünnepe, annak emlékére,

hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből,

ahol láncra verve őrizték.

Péter napja a Muravidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap,

mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.

Augusztus 6.:

Nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja.

Az egykori Békevilágtanács elnöksége

Hirosima atombombázásának évfordulóját 1978-ban világnappá nyilvánította.
 

Augusztus 8.:

Kölcsey Ferenc születésnapjának (1790. augusztus 8.) évfordulója.

1790 - 1838

Augusztus 10.:

Szent Lőrinc napja.

Az egyik legnépszerűbb szent.

Szent Lőrinc a legendája szerint

II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja) volt.

A vértanú pápa elfogatásakor őrá bízta az egyház kincseit azzal,

hogy ossza föl a szegények között.

A pápa egyben azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő is mártíromságra jut.

Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett.

Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték,

a szegényeket vezette a bíró elé, mondván:

Íme, az egyház vagyona!

Kegyetlen halált szenvedett (258. aug. 10.), rostélyon sütötték meg.

Helyzetéhez mérten meghökkentő humorérzékről tett tanúságot.

Amikor már sült a roston egy ideje, így szólt hóhérához:

„Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!”

A földműves nép körében határnapnak számított,

amit országszerte ismert szólás is jelez:

„belepisilt Lőrinc a dinnyébe”,

azaz a Lőrinc-nap után szedett dinnye már ízetlen.

Hasonló szentenciák:

Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik tovább.

Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni.

 Egy érdekesség:

az angol néphagyomány az augusztusi meteorhullást

„Szent Lőrinc könnyeinek” hívta.

Augusztus 13.:

A balkezesek világnapja.

Egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezésére

1992 óta minden év augusztus 13-án ünnepeljük

a Föld népességének csaknem 15 százalékát kitevő balkezeseket.

Napjainkban egyre nagyobb figyelmet szentel a kereskedelem is

a jelentős kisebbségnek; már több kifejezetten

a számukra készült szerszámot és egyéb használati tárgyat lehet vásárolni.

Augusztus 15.:

Repülősök napja.

Lorettói Boldogságos Szűz Mária ünnepe is,

aki a repülősök védőszentje.

Nagyboldogasszony napja.

Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház.

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap.

A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek,

hogy majd ezzel füstöljék a betegeket.

A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni,

mert a tűz kitör a kemencéből, s körbenyaldossa a ház falát..

A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon

keresztet kell vágni a gyümölcsfába,

hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.

Nagybodolyán azt ajánlják, nagyasszonykor ne mossunk kezet,

lábat, mert nyomorultak maradunk.

Derült idejével jó szőlő- és gyümölcstermést jósol.

A "kétasszonyköze" (VIII. 15. - IX. 8.) varázserejű időszak,

ekkor szedik a különféle varázsfüveket,

cséplik a magnak való búzát, gyűjtik az ültetni való tojást.

Az ekkor keltetett tyúkok lesznek a legjobb tojók.

Augusztus 16.:

A hontalan állatok világnapja.

A hontalan állatokról való megemlékezés célja,

hogy felhívják a közvélemény és az illetékes hatóságok figyelmét a következőkre:

- a súlyos hazai kóbor állat kérdés és annak megoldatlansága

- a kóbor állatok menhelyen való elhelyezése (a gyepmesteri telepek helyett),

természetesen finanszírozás mellett -

a menhelyekről történő örökbefogadás fontossága

- a nem kívánt szaporulat megakadályozása.

Augusztus 20.:

A Magyar Államalapítás ünnepe.

Ez a nap az egyik legrégibb magyar ünnepnap.

Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet

Szent István jobbjának a tiszteletére.

Halála után szentté avatását

a később szintén szentként tisztelt László révén nyerte el 1083. augusztus 20-án.

Az Árpád-ház kihalása után, a török hódoltság vészterhes időszakában

Szent István alakja az ország egységét jelképezte,

ekkor nyerte el szimbolikus jelentőségét a Szent Jobb.

Az újkori pápaság szertartásnaptár-egyszerűsítése során

Szent István ünnepét azonban kivették a sorból,

bár a magyar nemességnek hálás Mária Terézia,

világi formában ugyan, de rendelkezik az ünnep megtartásáról.

1771-ben az ő közbenjárásával kerül Budára a Szent Jobb,

elrendeli Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án.

Harminchét évvel később, 1818-ban tartják meg

a Szent Jobb első körmenetét a Budai Várban,

azonban 1849 és 1860 között tiltották a körmenetet.

1891-ben nyilvánították Szent István ünnepét munkaszüneti napnak,

a századfordulón pedig újjáéled az aratóünnepségek hagyománya.

Tűzijátékot először 1927-ben láthatott az ünneplő tömeg a Gellérthegyről.

.A rendszerváltás után, 1991-ben iktatták törvénybe

augusztus huszadikát, mint hivatalos állami ünnepet. 

A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák.

Az új kenyér ünnepe. Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret.

Általános megfigyelés szerint a nyári István negyvenes nap.

Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon.

Termésjósló nap is.

Ha jó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk,

de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk.

Augusztus 24.:

Bertalan napja. Bertalan apostol ünnepe,

aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt.

A Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

Sok helyen őszkezdő nap, féregirtást, takarítást, szellőztetést tartanak.

A nyár múlásának több jelére is felfigyelhet az ember a természetben.

A gólyák hosszú útra készülnek, a halak már nem nőnek, csak híznak,

az elpusztulni akaró kígyó nem bújik be a földbe, mint a többi,

hanem a kerékvágásba húzódik, hogy eltapossák.

A szőlőkben elszaporodnak a seregélyek,

meg kell tehát kezdeni a seregélyek üldözését.

Kerepelnek, zajt ütnek, mert különben oda a termés,

kicsipkedik a szemet a hívatlan vendégek.

Augusztus 29.:

A magyar fotográfia napja.

Ezen a napon készült Magyarországon először

nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia).

Ez az nap alkalom megfelelő arra, hogy a társadalom figyelmét

a fotókultúrára és egyben a fotótörténeti értékekre irányítsuk.

 Juhász Gyula: Augusztus

Forrás:apaczaizeg.hu