Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep,

Szent István király ünnepének napja.

A keresztény magyar államalapítás,

a magyar állam fennállásának emléknapja.

A magyarság és a keresztény hit világának találkozását

és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti;

az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz.

István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó

Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája.

István uralkodása idején augusztus 15-én,

Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot.

Ekkor tartották az un. törvénynapokat.

(Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)

Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban:

áttették augusztus 20-ra,

mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában.

A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve

augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban.
 

Szilágyi Domokos: Új kenyér

Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér-
Honnan van az új kenyér?

Három traktor földet szántott,
a vetőgép búzát vetett,
felhő hullatta az esőt,
nap hullatta a meleget.

Szökkent a szár szép magasra,
jött a kombájn, learatta,
learatta, kicsépelte,
a gőzmalom megőrölte,
teherkocsi hazahozta,
anya pedig megsütötte

Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér.

Szerető lelkek imája zeng
Földünk szíve is belerezzen.
Országunkban bölcsek kövén
Dobban a szív Európa Közepén.
Zengjenek a harsonák
Szent Királyunk Ünnepén!
Egy ősi nép dicséretére,
A magyarok Istenére
Borral teli kelyhet emelj,
Szentelt kenyérrel ünnepelj!