Április - Szelek hava, Szent György hava

Április (ősi magyar nevén Szelek hava)

az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban.

A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el,

Venust ugyanis Aperirének is hívták.

A név a latin aperire szóból származik,

melynek jelentése „megnyitni” –

ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre.

A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos.

A népi kalendárium Szent György havának nevezi.

Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot,

az áprilist a jó gazda különösen figyeli,

s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez.

A Szent György havi eső ugyanis

„kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol.
 

 Húsvét


A nagyböjt hamvazószerdától húsvétvasárnapig,

negyven napon át tart.

A VII. századtól vált szokássá,

1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe.

A húsvéti ünnepkör virágvasárnaptól fehérvasárnapig tart.

A nagyhét a nagyböjt

virágvasárnaptól húsvétig terjedő utolsó hete.

Jézus szenvedésének, kereszthalálának

és feltámadásának ünnepe:

keresztjárás, passiójáték, nagyheti takarítás,

nagypénteki munkatilalom, feltámadási körmenet jellemzi.

 A konyhában a nagyszombat sonkafőzéssel, kalácssütéssel,

a húsvéti előkészületekkel telik.

Húsvét vasárnapja a keresztény egyházakban

Krisztus feltámadásának emlékünnepe.

A magyar elnevezés onnan származik,

hogy a hívők nagyböjt után e napon kezdték meg a húsevést.

A húsvét jellegzetes étele a bárány, amely Jézust jelképezi.

A bárányt változatosan, sokféle formában készítik,

pl. tartalmas bárányfejleves,

az erdélyies csípôs, pikáns tárkonyos bárány,

báránypörkölt, tejfölös báránypaprikás.

Húsvét hétfôjének hagyományos étele a tavaszi rántott csirke.

A húsvétvasárnap Jézus feltámadásának ünnepe.

A tavaszi napéjegyenlőséget (márc.21.) követő

holdtölte utáni első vasárnap.

Mozgó ünnep, melynek időpontját

a niceai zsinat (325-ben) állapította meg.

Ételszentelés bálok, táncmultságok jellemzik.

A húsvéthétfő húsvét másnapja, locsolkodás,

locsolóversek jellemzik.

Helyileg kialakított hagyományos formái voltak

a húsvéti locsolásnak.

 Április 1.

A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották.

Vidáman, mókázással, bolondozással ünnepelték

a természet megújulását, újjáéledését.

Mióta a naptárreformmal január elseje lett az évkezdés ideje,

április elvesztette évkezdés funkcióját,

csak "komolytalan újév", bolond nap lett.

A régi faluban fűzfavesszővel fenekeltek el

minden hét és tíz év közötti gyermeket,

hogy növekedésének rakoncátlansága múljék,

s vele a határ zöld-arany vegetációjáé is.

A népi hagyomány szerint ez a nap nem alkalmas vetésre,

mert nem lesz bőséges a termés.



Április 6. Vilmos napja


Termésjósló nap révén figyeljék az időjárást.

Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő -

vélik Szerémségben az öregek.

Április 5. Vince napja

Megcsordul a jégcsap az ereszen.

Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz.

 

 

Április 12. Száznap - Gyula napja


Az év századik napja.

Mivel féregűző nap,

Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja.

Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból.

Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák.



Április 14. Tibor napja


Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült,

akkor jó szénatermésre számíthatsz - vélik a Muravidéken.

Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni

a kakukk meg a pacsirta.

 

Április 24. Szent György napja


Sárkányölő Szent György ünnepe,

aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok,

lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa.

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.

Minden esztendőn Szent György, a napvitéz győzi le,

szabadítja ki a királylányt,

a megújult nő-növényi életet a sárkány, a "poshadt tó ura" fogságából,

s ő tisztítja meg a vizeket is.

Napján a régiek processzióval járták határt,

megtisztították előbb a bíró és a pap kútját,

majd kint a határban, s a legelőn a forrás- és csordakutakat.

A férfinép körmenete volt ez, a harcosé.

S ezután ki lehetett hajtani már a legelőre a jószágokat;

kürt, tülök szólt, s pattogott az ostoron a rafia.

április 25.:

Pál fordulása.

A bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján

a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra:

  “Pál fordulás – télfordulás”.
 

Április 25. Márk napja


Szent Márk evangélista ünnepe.
Búzaszentelés napja.

Mise után a hívek kereszttel lobogókkal kivonultak a határba,

ahol a pap megszentelte a vetést.

Mindenki vitt haza magával a megszentelt búzaszálakból,

melyeknek gonoszűző erőt tulajdonítottak.



Április 28. Vitális napja


Rámutató negyvenes nap.

A bánátiak azt figyelték meg,

hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható.

Dologtiltó nap is a férfiak számára.

Semmit sem szabad vetni ezen a napon.