Világörökségek Magyarországon

A Duna által kettészelt Budapest egyedülálló módon tükrözi

a város ezeréves történelmének időszakait,

óvárosa 1987-ben kapta meg a világörökségi címet.

Urbanisztikai jelentőségén túl páratlan panorámával ajándékozza meg látogatóit

az 1873-ig még külön városnak számító dombos Buda,

mely a középkori Várnegyeddel, a Gellértheggyel, a Citadellával

és a híres Gellért fürdővel büszkélkedhet.

A lapos pesti oldal folyópartjának építészetileg kiemelkedő műemlékei közé tartozik

a Parlament, a Vigadó,

a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham-palota épülete is.

A pesti oldal néhány évvel később új örökségeket hozott a főváros számára:

2002-ben a palotákkal szegélyezett Andrássy út mellett

a Hősök tere is felkerült a védett értékek listájára,

ugyanúgy, mint a kontinensen elsőként robogó Millenniumi Földalatti Vasút is.

A Budapesttől körülbelül 100 km-re fekvő Nógrád megyei ősi palóc falu

Hollókő

is elsőként került fel Magyarországról a világörökségi listára.

A település nem múzeum, tradicionális fehér házait

és fazsindelyes templomát a mai napig

eredeti funkciója szerint használja a lakosság.

A körülbelül 400 főt számláló hagyományőrző faluban ünnepnapokon

megáll az idő, szinte csak díszes,

régi népviseletbe öltözött emberekkel lehet találkozni az utcákon.

Védett természeti értékeink között egyedülálló helyen szerepel

a magyar-szlovák határon megbúvó Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt.

A 220-240 millió éves barlangrendszer 712 barlangja közül

273 nyílik Magyarország területéről.

Legismertebb a 25 km hosszú Baradla-Domica barlangrendszer,

mely számtalan ritka növény- és állatfajnak ad otthont.

A cseppkőben gazdag földalatti területek geológiai, biológiai,

régészeti és őslénytani szempontból is fontosak.

Különböző kutatások szerint az őskori ember

már lakóhelyként használta a barlangokat,

melyek megannyi különleges élménnyel várják az odalátogatókat.

A Kisalföld sík vidékéből kimagasló Pannonhalmi Főapátság

alapításának 1000. évfordulóján nyert felvételt a világörökségek közé.

Szent Benedek követői 996-óta működnek e helyen,

mely a mai napig a keresztény vallás

és eszmerendszer egyik legjelentősebb központja Magyarországon.

A bencés rendnek nagy szerepe volt a kultúra megőrzésében

és a katolikus vallás elterjesztésében már a középkor eleje óta,

melyről a monostor gazdag gyűjteménye is tanúbizonyságot tesz.

Az apátság jelenleg nem csak vallási és oktatási központ,

de itt található a világ leggazdagabb és legnagyobb bencés könyvtára.

A monostor egyedülálló kincstára, régiség- és képzőművészeti gyűjteménye is

hozzájárult ahhoz, hogy kiérdemelje ezt az előkelő címet.

Magyarország első nemzeti parkja, a 82 ezer hektáron elterülő Hortobágy

az ember és az érintetlen természet harmonikus szimbiózisának legszebb példája.

A kultúrtáj pásztorközösségek által gondozott és lakott terület,

Európa legjelentősebb füves és szikes pusztája.

A területre sajátos állat- valamint növényvilág jellemző:

a szürke marha, a rackajuh és a mangalica a régió jelképévé vált,

de emellett madárvilága is egyedülálló.

A végtelennek tűnő puszta tanyavilága, gémeskútjai, csárdái világszerte híresek,

de a Kilenclyukú hídról is mindenkinek a Hortobágy jut az eszébe.

A mai Pécs helyén Sopianae városát a 2. század elején alapították a rómaiak, néhány évszázaddal később már tartományi székhely, majd keresztény vallási központ lett. Az 1600 éves város alatt megbújó ókeresztény temetők egyedülálló módon mutatják be a késő római kor temetkezési szokásait, valamint halotti kultuszát. A város alatt eddig 16 temetkezési helyre bukkantak, melyek közül a Péter-Pál és a Korsós sírkamra a leghíresebb. A római mintára épült kripták teljes belső felületét gondosan elkészített falfreskók és rajzok díszítik. A sírkamrákon kívül több ezer római kori sírt is feltártak. Rómán kívül itt maradt fent a legnagyobb és legtöbb ilyen típusú síremlék. Kijelenthetjük tehát, hogy ezek az építészeti, művészeti és kultúrtörténeti szempontból is fontos építmények méltán kerültek az UNESCO által védettnek nyilvánított területek listájára.

A Fertő tó és környékének kultúrtája Ausztriával együtt osztozik a világörökség címen, hiszen a tó háromnegyed része átnyúlik az osztrák határon túlra. A Fertő tó Európa legnagyobb sósvizű tava, a Hortobágyhoz hasonlóan az emberi tevékenység valamint a természet harmóniájának tükre e vidék. A tó nagy részét nád borítja, helyenként mocsárfoltok alakultak ki benne, vízszintje ingadozó, de legmélyebb pontján sem haladja meg az 1,8 méter mélységet. Felületén számos klimatikus határvonal található, így rendkívül gazdag és változatos állat- és növényfajtáknak ad otthon. A régió természeti értékei mellett számos kulturális látnivalót is tartogat az idelátogatók számára, többek között a fertődi Esterházy-, valamint a nagycenki Széchenyi-kastély is a védett terület határain belül terül el.

A tokaji aszú a magyar gasztronómia egyik legkedveltebb édes fehérbora, a hazai bortermelés egyik nagykövete. A Tokaj-Hegyaljai borvidéken különleges technológiával és szőlőfajtából előállított desszertbora is hozzájárult ahhoz, hogy a térséget a világörökség részévé fogadják. A kiváló geológiai és éghajlati tulajdonságokkal rendelkező területen ősidők óta folytatják a szőlőtermesztés és a borkészítés tudományát. Először 1737-ban kapott kiemelt figyelmet a régió, amikor egy királyi rendelet zárt borvidékké nyilvánította. A termelés itt több mint három évszázados hagyományokon alapszik. A Tokaj-Hegyaljai védett borvidék a térség elsőrangú termőhelyeit foglalja magába.