A történelem virágai
A történelem virágai
A virág a tavasz, a lágyság, a szépség és az érzelmek jelképe.
Mégsem kizárólag szerelmi csatákban találkozhatunk vele.
Megannyi véres háború, udvari intrika,
politikai mozgalom tolmácsolható virágnyelven.
Jelképpé tehet egy virágot a színe.
A vörös általában a fennálló rendszerek elleni,
harcos lelkületű lázadóké.
A fehér pedig gyakran
a nemesek tisztaságát hivatott jelképezni.
Persze van, hogy valamely csöpp kis virág
véletlenszerűen kerül a történelem viharába.
Az ókori rómaiak virágokat tűztek harci szekereikre,
ha diadalt arattak.
Később a virágjelzések, miként az egyenruha,
megkülönböztetésül szolgáltak.
Az egy zászló alatt harcolók egyforma virágot tűztek magukra,
nehogy véletlenül egymást öldössék.
Anglia rózsái

A rózsa a leggyakrabban alkalmazott politikai szimbólum.
A keresztény mártírságot (is) jelképező tüskés szárú virág
Anglia történetének egyik legvéresebb időszakában névadó volt.
Az 1450-es években az angol nemességet
megosztotta a királyság sorsának kérdése.
A trónra többen pályáztak.
Egy hevesebb vita alkalmából egyikük, York hercege,
megunta az alattomos intrikákat,
és színvallásra szólított fel:
az őt támogatók tűzzenek magukra fehér rózsát.
Az ellenlábasok jelképe perceken belül a vörös rózsa lett.
Kezdetét vette az angol trónért a Rózsák háborúja (1455-1485),
amelyben százezernél is többen haltak meg.
A békét a két pártot egyesítő Tudor Henrik
(aki VII. Henrik néven uralkodott)
és York Erzsébet hercegnő házassága hozta meg.
Nem csoda, hogy ettől kezdve az angliai királyi ház jelképeként,
majd később angol nemzeti jelképként a címerekben
egymásba fonódik a vörös és a fehér rózsa.
Bogáncsos skótok

Furcsa ízlésre vall, ha egy nemzet jelképéül a bogáncsot választja
. A skótok esetében mégis érthető,
mert sokat köszönhetnek a tapadós növénynek.
A történet a 11. századig nyúlik vissza,
mikor a dánok megtámadták Skóciát.
Az egyik vár ostromára este és mezítlábasan indultak el,
hogy ne lássa és hallja őket senki.
A skótok az igazak álmát aludták.
Egyszerre fájdalmas kiáltásokra riadtak fel.
Az óvatos dánok nem tudták,
hogy a várhoz vezető mező televan bogánccsal,
ami végül igencsak felsebezte a meglepett betolakodók talpát.
A skótok így felkészülhettek a rohamra,
és elüldözték a mezítlábas ellenséget.
Az eseményre tekintettel, a skótok mikor 1500-as évek második felében
Anglia ellen harcoltak, a bogáncsot választották jelképül.
Azonban ez sem mentette meg őket attól,
hogy az angol polgári forradalom idején
Skócia önállósága megszűnjön (1651),
és 1707-ben Angliával való egyesítésével létrejöjjön Nagy-Britannia.
Francia liliom

A mesés kelet kincseiről szólva
több francia krónikás is megemlítette ezt a növényt.
A keresztes lovagok vitték haza Európába az első néhány szál liliomot.
A franciák akkori királya, VII. Lajos - franciául Louis - (1137-1180) aztán
népszerűsítette a növényt
. Róla is nevezték el, először Louis virágának,
majd a Louis"-ből szép lassan lis" lett - s ebből származik a liliom szó is.
Attól kezdve a francia katonák ilyen virágot viseltek,
s ennek köszönheti a királyi ház jelképe,
a Bourbon-liliom létrejöttét a 17. században.

Vannak persze fanyalgók, akik azt mondják,
a nemzeti jelkép, a francia címereket díszítő növény
a nemes liliom helyett a sokkal hétköznapibb íriszre hasonlít.
Ennek az lehet az oka, hogy még jóval a liliom megjelenése előtt
egy íriszektől pompázó mezőn csatát nyert a vizigótok ellen
I. Chlodvig, a frankok királya, még valamikor az 500-as évek legelején.
Tudta, hogy mi az illem, s az íriszt rögtön a címerébe festette a csata emlékére.
A címerfestők legnagyobb bánatára valóban
nehéz különbséget tenni a két virág között.
A hagyomány azonban megoldotta a problémát:
miután az írisz hétköznapi növény, a történelem megfeledkezett róla,
s csak a liliomot tiszteli minden francia polgár,
mint az egykori királyi ház jelképét.
Portugál szegfű

A szegfűt mindig a szabadság jelképének tartották.
Ennek bizonyára az az oka
hogy romantikus történetek kapcsolódnak hozzá.
Volt, aki szegfűbe rejtett leveleket kapott börtönévei alatt,
de akadt olyan híres fogoly a 17. századi Franciaországban,
aki börtönének udvarán szegfűket termesztett.
1974 áprilisában a portugál hazafiak
vörös és fehér szegfűket tűztek ruhájukra.
Így tüntettek az akkori diktátor ellen,
s így érték el az ország demokratizálódását.
Ennek a romantikusnak is nevezett forradalomnak vált a jelképévé
a szegfű.
Magyar őszirózsák

A magyar történelem sem maradt adós a virágokkal.
1918 októberében zajlott le az őszirózsás forradalom,
amelynek élén a népszerű gróf, Károlyi Mihály állt.
A mai politikai pártok szinte mindegyike fel tud mutatn
i egy-egy virágot a jelképei között.
Történészek szerint a nemzeti színű kokárda is
virágot jelképezett eleinte.
Forrás: kiskegyed.hu





