A rózsa története

 

 

A rózsa története - rövid áttekintés

 

Amint azt az őskori leletek is bizonyítják,

a rózsa 35 millió éve már virágzott Földünkön

(már ha hinni lehet ezeknek a felméréseknek).

Nem csoda tehát, hogy a maga mintegy 30.000 fajtájával

a legbonyolultabb családfával rendelkező virágfaj.

Az is természetes, hogy az idők folyamán sok mítosz,

legenda és történet forgott közszájon erről a szépséges virágról.

 

Úgy hiszik, hogy a rózsát 5.000 évvel ezelőtt kezdték termeszteni Ázsiában.

Azóta pedig se szeri, se száma a róla szóló érdekes történeteknek.

A legkorábbi ábrázolás, a Kr.e. 1770- ben készült krétai falfestményen látható,

ahol egy 5 szirmú rózsaszínű rózsa bontogatja virágait.

 

 

Egyiptomi sírokban fellelt virágkoszorúk egyik alkotóeleme szintén a rózsa.

A hawarai piramis sírkamrájában talált koszorú Kr.u. 170-ből,

olyan megkövesedett rózsákból áll,

amelyeknek élő fajtái napjainkban is megtalálhatóak.

A legkorábbi írott bizonyítékot a rózsáról Homérosz eposzának

az „Iliász"-nak 23 énekében találjuk.

Itt írja le Homérosz még Kr.e. a 9. században,

hogy a trójai királyfit, Hektort párviadalban megölő

Akhileusz pajzsán egy rózsa látható.

Ugyancsak innen tudjuk, hogy a halott Hektor testét

rózsaolajjal balzsamozták be, és rózsát ajánlottak fel

Aphrodite istennő tiszteletére is.

A mitológia szerint, amikor Aphrodité

a halálosan megsebesült szerelméhez Adoniszhoz sietett,

megkarcolta néhány rózsa tövise,

és kiserkenő vére pirossá festette a mitikus fehér virágokat.

Így változott piros színűvé a fehér rózsa.

 

 


A római korban a rózsát már nem tartották akkora becsben, mint annak előtte.

A földművesek uraik parancsára inkább

élelmiszer-növényeket termesztettek és nem rózsát.

Egy-egy ünnep vagy tivornya alkalmából az uralkodók és a főurak

megtöltették a medencék és a szökőkutak vizét rózsaszirmokkal,

vagy konfettiként használták ezeket.

A császárok vagy a hadvezérek

gyakran rózsaszirom-szőnyegen lépkedve dicsőítették magukat.

A rózsát felhasználták illóolajok és parfümök készítésére,

de gyógyászati célokra is.

 

(A csipkebogyó, a vadrózsa áltermése, gazdag C-vitaminban,

egészségvédő hatását az északi népek nagyra becsülték.)

A rózsa a római otthonok asztali díszeként is szolgált,

és a ház vendégeinek illatos rózsaszirmokkal teli fürdővízzel kedveskedtek,

mert azt tartották, hogy kiváló afrodiziákum,

valamint remek ellenszere a részegségnek.

A rómaiak vezették be azt a szokást,

hogy a halott szerelmük sírjára piros rózsát ültettek,

a fiatal leányokéra pedig a tisztaság jelképeként fehéret.

 

 

A rózsa szimbóluma végigvonul a vallástörténeten is.

A keresztény hit misztikus rózsája a tövis nélküli rózsa,

mellyel gyakran ábrázolják Szűz Máriát.

A fehér rózsa a szűz vértanúk virága és Szűz Mária jelképe.

A piros rózsa Krisztus kiömlött vérének

és az emberiség iránti szeretetének szimbóluma.

A középkori hermetikusok szerint

az öt szirmú rózsa Krisztus öt sebét szimbolizálja,

akinek a Golgotára menet vadrózsákból készült

töviskoszorú volt a fején.

A középkorban rózsakeresztesek titkos társasága a rózsát a szeretet,

a megértés és a megbocsátás szimbólumának tekintette.

A templomok részére gyakran készült rózsa-ablak (rozetta),

az eredeti rózsafüzér pedig 150 szárított rózsából készült.

 

A 15. századi Anglia történelméből ismert „Rózsák háborúja"

a trón megszerzéséért vívott háború,

melyben a piros- és a fehér rózsa a két szembenálló párt jelképei voltak.

rosa-centifolia-rozsa-akvarell
Pierre Joseph Redoute Rosa centifolia illusztrációja

A 17. században a rózsa már megbecsült fizetőeszközként folytatta pályafutását. Napóleon felesége Josephine szenvedélyesen szerette és gyűjtötte a különböző rózsafajtákat. Chateau de Malmaison-i kastélya mellett ma is megcsodálható a 250 fajta rózsából álló rózsakert. Itt látható Pierre Joseph Redoute akvarellje, a „Les Rose", amelyet még ma is a rózsa egyik legszebb botanikai ábrázolásának tekintenek.

A korai rózsa egyszer virágzik egy évben, így amikor a 18. század végén a kínaiak bemutatták a többször is virágzó fajtát, forradalmasították a rózsatermesztést. Megjelentek a minden igényt kielégítő hibridek, különböző színben és méretben. Virágzási  periódusuk pedig változatos és ugyanabban az évben ismétlődő.

A rózsaszakértők egyik csoportja a 18. század előtti „régi", középkori rózsák termesztése mellett kardoskodik, míg a másik csoport a 18. század utáni kor „modern" kerti (nemesített) rózsáit részesítené előnyben.

A középkori rózsa árnyalatai a rózsaszín és a fehér. A vörös rózsa már Kínából érkezett. A sárga- és a narancssárga színű rózsa egy véletlennek köszönheti létét, természetes mutáció eredményeként.

Kék és fekete színű rózsa még nem ismeretes, de van egy olyan mélybordó színű, amely normális fényviszonyok mellett feketének tűnik. Ez a nemesített, törékeny fajta telt virágaival és színével hódít.

Ez a korántsem teljes, de a rózsa történetének legérdekesebb mozzanatait bemutató áttekintés mindenki számára hasznos lehet, mert kevésbé ismert tényeket tudhatunk meg erről a közkedvelt, csodaszép virágról.

 

Európában a rózsa végül is a reneszánszban terjed el,

a rokokóban válik divatvirággá, de fénykorát a bidermaier-ben éri el.

Magyarországon a török uralom ideje alatt válik ismert

és gyakran termesztett virággá (Gülbaba mesés rózsakertje).


Szirmaiból rózsaolajat készítettek illatosító szerekhez és italok ízesítésére,

nyugtató és altató hatását pedig gyógyászatban használták fel.

A magyar rózsatermesztés úttörője Geschwind Rudolf.

A XIX. század végén több rózsafaj kinemesítésével szerzett

elismerést világszerte nevének és hazánknak.

 



Mára a világ rózsakertjeiben szinte naponta „állítanak” elő

újabb és újabb fajtákat, fantasztikus színekben és csodálatos illatokkal.

Ezt a gazdagságot példázza az a tény, hogy napjainkra,

mintegy 6000 vágórózsa hibrid ismeretes,

melyek, mint törzskönyvezett újdonságok kerülnek forgalomba

a világ virágpiacain nap mint nap.
 

 

A rózsa története hozzászólásai

Szólj hozzá

Kereső
Belépés
 
 
 
 

" Ha szeretnek
olyan,mintha
kétfelől
sütne ránk
a Nap."




" A sok kis
jelentéktelen,
egyszerű
gesztus teszi
elvislhetővé
az életet.
Egy mosoly,
egy érintés,
egy szó,
kedvesség és
törődés. "



" A nagy
szavak
nem érnek
semmit.
Elszállnak
mint az
őszi szél.
De a
szeretet,
ha szívből
 fakad
elkiséri az
embert,
ameddig él."



" A boldogság
az élet apró
dolgaiban
rejlik.
Aki nem
figyel,
annak
számára
láthatatlan
marad. "




" Mennyi
szín és
furcsaság
az élet,
mindez
mennyi
  emlék és
   remény."




" Csak az tud
élni,kinek
szívéből
nem fogy
a szeretet,
kinek lelke
élettől
vidám,
a világ
szépségein
ámulva
csodál,
ki minden
könnyből
szivárványt
  csinál. "



" Nemes
élethez
nem
kellenek
nagy
cselekedetek,
csupán
tiszta szív
és sok
  szeretet. "
/Pázmány
Péter /



" Emberi
törvény
kibírni
mindent
S menni
mindig
tovább,
Még akkor 
is ha nem
élnek már
benned
remények
és csodák "
/Hemingway/



" Higgy a
csodákban,
mert teli
van vele
az élet.
De ami
legfontosabb,
higgy
magadban,
mert
odabent
a lelkedben
rejtőzi a
csoda
a remény,
a szeretet
és a
  holnap
álmai."

 

 

Szavazás
Nincs szavazás feltöltve
0.014 mp