A gyermekek tiszta szívvel, csillogó szemekkel,
őszintén mosolyognak a világra.
Aztán felnőnek és megváltoznak.
Már csak elvétve képesek önzetlenül jókedvet ajándékozni másoknak.
Pedig a nevetés egészséges, boldoggá tesz és megszépít bennünket.
 

"Egy csecsemő csak mosolyog:

nem mérlegeli, ki méltó a mosolyára és ki nem.

Mi is újratanulhatnánk mosolyogni még mielőtt bármit megítélnénk.

" (Stephanie Dowrick)

Pszichológusok szerint a mosoly ragadós.
Velünk született képesség,
amellyel már egy néhány hetes baba is képes arra,
hogy felvidítsa környezetét,
megnyissa a legmélyebb szeretet elapadhatatlan "csapjait"
és érzelmeket ébresszen még a legzordabb szívű emberben is.
Mert a mosoly ajándék.
Olyan érték, amely mellett talán sokan elmegyünk,
hiszen természetesnek találjuk,
mégis legtöbbször fukarkodunk vele.
Mintha nem lenne elegendő a tarsolyunkban.

A nevetés az egyik legkifejezőbb,
legtermészetesebb emberi megnyilvánulás a világon.
Egy angliai felmérés szerint a férfiak naponta átlagosan tizenöt,
míg a nők 22 alkalommal mosolyognak.
Mindez az esetek többségében nem jelent többet
egy barátságos gesztusnál, mégis vannak helyzetek,
amikor egy mosoly egészen mást jelent, mint a többi.
Ilyenkor - szituációtól függően -
azt tükrözi, kapni szeretnénk érte valamit.
A baba szeretetet, törődést vagy ennivalót kér.
A felnőttek azonban másért mosolyognak:
meg akarják nyerni maguknak a másikat,
el akarnak érni vagy palástolni igyekeznek valamit.
Az őszintétlen mosoly azonban hamar lelepleződik,
hiszen arcunk és szemünk tükrözik valódi érzelmeinket.



A mosoly anatómiája

Hogyan keletkezik a mosoly?
Mindössze egyetlen izom -
a Zygomaticus major -
szükséges hozzá.
Ez a halántékig érő rostköteg
automatikusan megemeli a szájszegletet, így alakulnak ki
(elsősorban spontán mosoly esetén)
a jellegzetes szarkalábak a szem körül.

A szakemberek régóta tudják,
hogy a mosoly - fajtájától függetlenül - jót tesz a léleknek.
Jókedvében mindenki pozitív hatással van a többiekre,
s ez visszasugárzik rá.
A nevetéshez szükséges izommunka javítja az agy vérellátását,
amely ezáltal több oxigénhez és hormonhoz
(pl. a szerotonin nevű boldogsághormonhoz) jut.
Ha az embernek végképp semmi kedve mosolyogni,
próbaképpen gyakorolja reggel a tükör előtt vagy a buszmegállóban.
Kezdetben még erőltetettnek fog tűnni,
de tíz perc múlva biztosan jobb kedvre derül.

A mosoly egészségre gyakorolt hatása:

A mosolygáskor termelődő endorfinok
(hangulatjavító hormonok az agyban) erősítik az immunrendszert is.
Arról nem beszélve,
hogy egy széles mosoly vonzóbbá, sugárzóbbá teszi az arcot.


 

6. Műmosoly. Helló, de jó kedvem van! - üzeni a többi embernek. Bohócszerűen hat, mintha az illető kilépne éppen a porondra nagy, vörösre festett szájjal. Gyakori jelenség partikon, fogadásokon.

7. Rutinos mosoly. Begyakorolt, tudatosan finomított mozdulat. Műsorvezetők és színészek úgy tudják ki-, illetve bekapcsolni, mint egy lámpát.



"A mosoly nem kerül semmibe.

Gazdaggá teszi azokat, akik kapják,

s nem lesznek szegények azok, akik adják.

Tartama mindössze néhány pillanat,

de szinte egy örökkévalóságon át kell készülni rá.

Senki sem olyan gazdag, hogy megvehetné,

senki sem oly szegény, hogy ne érdemelné meg.

A mosoly pihenteti a fáradtat, felbátorítja a félénket.

Nem lehet sem megvásárolni, se kölcsönadni,

se ellopni, mert ez olyan valami,

aminek csak akkor van értéke, ha adják.

Ha találkozol valakivel, aki nem tud többé mosolyogni,

légy nagylelkű: ajándékozd meg mosolyoddal,

mert ez senkinek sem olyan fontos,

mint éppen annak, aki nem képes mosolyát másnak adni.

" (René Remacle: A mosoly)