A mézeskalács története

 

 

A frissen sült mézeskalács mással össze nem téveszthető

fűszeres illata jelzi a konyhákban:

itt a karácsony.

 

Sokan vannak, akik a mézeskalácsot hungarikumnak tartják,

de a történeti feljegyzések és a régészeti leletek azt bizonyítják,

hogy a mézeskalács készítése egyidős a méz használatával,

és már az ókorban is ott illatozott az ínyenc rómaiak asztalán.

Igaz, sem a rómaik, sem a görögök nem ették meg,

vagy csak titokban, mert isteneiknek az állatáldozat helyett

inkább állat formájú mézeskalácsot ajánlottak fel

(Magyarországon Aquincumban – Óbudán is

sok igényesen megmunkált mézeskalács formát találtak). 



A Pallas Athéné templomát őrző sárkánynak is mézeskalácsot adtak,

és ha érintetlenül hagyta, azt szerencsétlenségre utaló jelnek tartották.

A halottak szájába is mézeskalácsot tettek,

hogy ezzel engeszteljék ki az alvilág istenét, Cerberust.

A Biblia is megemlíti Melkisédek zsidó pap kiváló mézes süteményét,

így sajnos cáfolnunk kell azt a hiedelmet,

hogy a mézeskalács magyar találmány lenne.

 

 

A világ sok országában különböző időszakokban

és helyi tradíciók szerint készítik a mézes finomságot.

Például az angoloknál is nagy hagyománya van

a karácsonyi mézes sütésének,

ilyenkor készül a Ginger Bread,

az emberke formájú, gyömbéres kalács.

Amúgy egész évben nagy népszerűségnek örvend az illatos sütemény.

 

 

 

 

A skandinávok és germánok vaddisznó alakú mézeseket sütöttek

a téli napforduló eljövetelekor.

A németek körében nemcsak, hogy

nagy hagyománya volt a mézeskalácsnak,

de Európában is rajtuk keresztül terjedt el

Jancsi és Juliska meséje is német eredetű:

két helyi mézesbábos konkurenciaharcának

szájhagyomány útján elterjedt története.

Katherina Shrader nagyon neves mézeskalács készítő asszony volt,

akinek a spessarti erdőben állt a háza.

Őt vádolta meg boszorkánysággal kikosarazott udvarlója,

Hans Metzler, aki szintén mézeskalács készítő volt,

azt állítva, hogy embereket csábít magához,

felhizlalja és megeszi őket.

Az asszonyt végül a vád alól felmentették,

de a feljelentő nem nyugodott bele az ítéletbe,

és belökte áldozatát a forró mézeskalácssütő kemencébe.

 

 

A magyar mézeskalácsosság az Árpád-házi királyok idején

már nyomon követhető –

a saját méhészettel rendelkező kolostorokban formákat,

mézes italokat és süteményeket is készítettek

. A mézes pogácsa és mézesbáb elnevezéseket

a 16. században már jegyezték a krónikák.

A leghíresebb mézesek magyar nyelvterületen Debrecenben

és Erdélyben készültek.

 

 

A tészta díszítésének nagyon sok lehetősége van,

de ezek közül a legismertebb az írókázás,

amikor cukorral felvert sűrű tojásfehérje habbal dísztik a figurákat.

Manapság a díszítéshez magvakat, cukordrazsét, csokoládét,

színezett marcipánt, kandírozott gyümölcsöt

, de még  színes gumicukrot is használnak.

  A tésztába a fűszerek közül nagyszerűen illeszkedik a fahéj,

a gyömbér, az ánizs, a szegfűszeg, a reszelt narancs- és citromhéj,

de nem árt neki egy csipetnyi őrölt bors sem.

Manapság már kész mézeskalács fűszerkeveréket is kaphatunk a boltokban. 

Itthon több helyen is rendeznek mézeskalácssütő versenyt és kiállítást –

 

 

Fortélyok

- A nagyobb méretű formákat tepsiben süssük, így nem torzulnak el.
- Nagyobb figurákat  hagyjunk egy napig pihenni és csak utána díszítsük.
- A tészta akkor kész, ha a széleinél megpirult.
- Ha a mézes alakja sütés közben változik, utóbb még formára vághatjuk, de csak rögtön a sütés után, mert hidegen könnyen törik.
- Ha karácsonyfadísznek szánjuk, akkor még a sütés előtt szúrjunk lyukat a formába a szalagnak, fonálnak, amivel majd a fára aggatjuk. Ha sütés után próbálkozunk, a remek kis figurák könnyen eltörhetnek.
- Ne ijedjünk meg, ha a mézeskalács a sütés után kemény – később megpuhul, bár vannak receptek, amelyek kimondottan csak kemény, díszítésre szánt mézesekhez alkalmasak.
- A mézeskalács  sütés közben megnő, így legalább 2 – 2 cm hagyjunk a sütőlapon az egyes darabok között.
- Ha a választott figurához nem találunk kész formát, akkor rajzoljunk először sablont és vágjuk körbe.
Ha nagyobb részeket akarunk összeilleszteni, ragasztani – például mézeskalács házikó készítésénél – akkor a hagyományos, díszítésre javasolt tojáshabba tegyünk több porcukrot és máris kész a fogyasztható  kötőanyag.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mézeskalács története hozzászólásai

Szólj hozzá

Kereső
Belépés
 
 
 
 

" Ha szeretnek
olyan,mintha
kétfelől
sütne ránk
a Nap."




" A sok kis
jelentéktelen,
egyszerű
gesztus teszi
elvislhetővé
az életet.
Egy mosoly,
egy érintés,
egy szó,
kedvesség és
törődés. "



" A nagy
szavak
nem érnek
semmit.
Elszállnak
mint az
őszi szél.
De a
szeretet,
ha szívből
 fakad
elkiséri az
embert,
ameddig él."



" A boldogság
az élet apró
dolgaiban
rejlik.
Aki nem
figyel,
annak
számára
láthatatlan
marad. "




" Mennyi
szín és
furcsaság
az élet,
mindez
mennyi
  emlék és
   remény."




" Csak az tud
élni,kinek
szívéből
nem fogy
a szeretet,
kinek lelke
élettől
vidám,
a világ
szépségein
ámulva
csodál,
ki minden
könnyből
szivárványt
  csinál. "



" Nemes
élethez
nem
kellenek
nagy
cselekedetek,
csupán
tiszta szív
és sok
  szeretet. "
/Pázmány
Péter /



" Emberi
törvény
kibírni
mindent
S menni
mindig
tovább,
Még akkor 
is ha nem
élnek már
benned
remények
és csodák "
/Hemingway/



" Higgy a
csodákban,
mert teli
van vele
az élet.
De ami
legfontosabb,
higgy
magadban,
mert
odabent
a lelkedben
rejtőzi a
csoda
a remény,
a szeretet
és a
  holnap
álmai."

 

 

Szavazás
Nincs szavazás feltöltve
0.002 mp