Brunszvik Antal Mária Terézia

királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot.

Az 1773-75-ben épített barokk kastélyt

az 1870-es évek elején alakították át angol neogót stílusban.

Az épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai,

a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese

igazi romantikus hangulatot teremt.

Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt,

a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt.

A park fái között megtalálható a mocsári ciprus,

a páfrány fenyő, a juhar és a platán.

A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek.

A park közepét kis tó foglalja el.

Egy szabadtéri színpad is helyet kapott a Brunszvik-kastély parkjában,

ahol nyaranta Beethoven szerzeményeit adják elő annak emlékére,

hogy a 19. század első évtizedében többször megfordult itt

a halhatatlan zeneszerző.

Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz,

főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre.

Beethoven, mint a Brunszvik-lányok zongoratanára többször megfordult a kastélyban.

1799-ben özvegy Bruszvik Antalné született Seeberg Anna bárónő 24 éves lányával,

Terézzel és a 21 éves Jozefinnel elment a császárvárosba azzal a nem titkolt céllal,

hogy egyik vagy másik lányát férjhez adja.

Ekkor kérte meg Beethovent, hogy tanítsa meg a lányokat zongorázni.

Beethoven nem szeretett tanítani.

Az volt a véleménye, hogy tanítson az, aki nem tud komponálni.

De a lányokkal kivételt tett. 16 napig foglalkozott Beethoven a lányokkal.

A lányok révén Beethoven megismerkedett Brunszvik Ferenccel,

a lányok testvérével, aki később barátja és mecénása lett.

1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra.

1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t , amit Brunszvik Ferencnek ajánlott.

Beethoven-t Jozefinhez fűzték gyengéd szálak, erről tanúskodik

az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő.

Teréz pedig mélyen tisztelte Beethovent.

Barátsága jeléül több darabját – köztük az Appassionata-szonátát –

a család tagjainak ajánlotta.

Az egykori főúri rezidencia

ma a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont.

Forrás: erdekesvilag.hu