KÁVÉCSERJE (Coffea arabica és Coffea robusta) I.
 

A kávé pályafutása Afrikában kezdődött. Az etióp felvidék, Kaffa régióját lakók rájöttek arra, hogy a kávécserje bogyóinak élénkítő hatása, azok magvaira vezethető vissza. Ettől kezdve a bogyókat nem elrágták, hanem széttaposták a magokat, majd állati zsiradékkal keverték össze, hogy háborús időszakokban profitáljanak annak fehérjében gazdag, élénkítő hatásából.

Az egész Földön kb. 15 milliárd kávécserje (Coffea arabica és Coffea robusta) nő. Ha vadon nőnek, akár a 18 méteres magasságot is elérhetik. Az ültetvényeken azonban visszavágják őket bozótmagasságúra (még így is majd 3 méteresek). A kávénövényt 4 éven át nevelik és védik, mielőtt termőre fordulna. Életkoruk általában eléri a 25 évet.

A kávéfogyasztás kezdeteiről kevés írásos emlék maradt ránk.

Egyes források szerint a X. században Abesszíniában élő nomád törzsek tagjai figyelték meg,

hogy ha kecskéik a kávécserje lombjából legeltek, nem tudtak aludni utána.

Feltehetően ekkor kezdték alkalmazni először áloműzőként,

de még feldolgozás nélkül, nyersen fogyasztották gyümölcsét.

Italt először az Oszmán Birodalomban,

Jemenben készítettek belőle egy szerzetesrend tagjai,

akik már azelőtt is alkalmaztak serkentő növényi kivonatokat,

mivel szertartásaikat éjszakánként tartották.

Ezután a kávé ismert lett Szíriában és Egyiptomban is,

és amikor eljutott Isztambulba, ott már kávéházakat is nyitottak hívei.

Egy növény éves szüreti terméshozama kb. fél kilógramm kávénak felel meg.

Ez azt jelenti, hogy egy 60 kg-os nyerskávéval megtöltött zsákhoz kb.

100 jó termést hozó Arabica fát kell leszüretelni.

A kávébab

A kávébabok a bogyók magvai, melyek kb. 1 évig érnek a kávécserjén.

Ez idő alatt még nem alakul ki semmilyen különleges íz,

ezt a bab majd csak a későbbi pörkölés során kapja meg.

A kávécserje (Coffea arabica és Coffea robusta)

virágai csak néhány óráig virágoznak, és jázmin illatuk van.

A bogyók egyharmad része kávébabból áll,

a maradék megoszlik a bogyó gyümölcshúsa, az úgy nevezett gyümölcsvelő (39%),

a nyálkahártya (17%), valamint az úgynevezett pergamen- és ezüstbőr között (1,7%).

A kávé fejlődési történetének kezdetén a „coffea“ növénynem áll.

Belőle fejlődnek ki a "Coffea Arabica" és a "Coffea Robusta" elnevezésű fajták,

melyek gyümölcse megajándékoz bennünket a kávé élvezetével.

Termesztés

A kávét, az Egyenlítőt átölelő, úgynevezett kávéövben termesztik

A kávénövény elég lassan nő, és környezetével szemben nagyon igényes.

A kitűnő minőség garantáláshoz a hőmérsékletnek, víznek, szélnek,

napfénynek, talajminőségnek és a termőhely magasságának

különösen passzolnia kell.

A két fajta – Arabica és Robusta- igényei kissé eltérnek egymástól.

Példaként említhető, hogy az Arabicával ellenben

a Robusta inkább a csapadékban dús régiókat kedveli.

A Coffea Arabica csak a magasabban fekvő (600 - 1800 méter) területeken képes szaporodni

(innen származik a neve is: felföldi kávé),

viszont kiváló minőségű bogyókat termel és a világ termelésének 75%-t teszi ki.

Az Arabica babját finom sav és a jól kiérezhető aroma jellemzi,

míg a Coffea Robusta erős, határozott ízű.

Szüret

A bogyók sárgás vagy vöröses színe az érés jele.

Azaz kezdődhet a szüret: a babokat kézzel szüretelik,

mivel egy ágon érett és éretlen bogyók, sőt még virágok is találhatók.

A kávéfeldolgozókhoz a babok viszont már a bogyó védő héja nélkül érkeznek meg:

a héj eltávolításakor a babok kinyerésének kétféle módja ismeretes.

A száraz eljárási mód nagyon egyszerű:

a bogyókat száradási céllal kiterítik a napra.

Mihelyst a gyümölcshús víztartalma elszivárog,

a hántológép megszabadítja a babot a bogyó maradék héjától.

A nedves feldolgozás jóval körülményesebb és több időt is vesz igénybe.

Éjszakára víztartályokba áztatják a babokat.

Az érett bogyók felpuffadnak, majd összeesnek,

míg az éretlen babok a vízfelszínén úszkálnak,

és így másnap reggel könnyen leszedhetők.

Egy úgynevezett „velőtlenítő” kipréseli a velőt, azaz a gyümölcshúst.

Majd folyóvízben a babokat megtisztítják.

Száradás után a babok hántológépbe kerülnek,

mely eltávolítja a pergament és az ezüstbőrt.

Az így megmaradt babok színe világoszöld,

pörkölés után finom sav és teljes aroma jellemzi őket.

Ennek a folyamatnak az eredménye a zöld színű kávébab,

melyet mindezek után nagyság és súly szerint osztályoznak,

majd útnak indítanak a szerte a világon megtalálható kávéfeldolgozókhoz.

Termesztésének legfontosabb körzetei a Földön

A kávé termőhelyei a trópusi övezet mentén terülnek el.

Különösen a magasabb fekvésű területek kedveznek a cserjék fejlődésének.

(a világ 80-90 országában).

A JACOBS kávé számára legfontosabb országok Közép- és Dél-Amerikában,

Kelet-Afrikában és Dél- Kelet Ázsiában találhatók.

Itt teljesen optimális körülmények fogadják e kényes növényt:

a hőmérsékletnek, víznek, szélnek, napfénynek, a talajminőségnek

és a termőhely magasságának 100%-ban kell egymáshoz igazodnia.

Egy kis reggeli fagy, széllel kombinálva az egész szüretet nagyban károsíthatja.

 A nagy kávétermelő országok:

Brazilia,

az indonéziai szigetországok,

Kolumbia, ahol a kávétermesztésnek nagy hagyománya van.